Először is azzal kezdeném, ami tegnap elmaradt: miért is nem kellett sittelnem tegnap este? Egyszerűen csak annyi, hogy anyu nagyon rosszul volt (beteg), és nem mentek sehova inkább, amit én annyira azért nem bántam :) Szerinte én leszek a következő, aki beteg lesz...

Reggel elég nehezen keltem, elkészültem, és munkába indultam. Rögtön a kapunál egy mókuska futott át előttem, aztán az irodánál is találkoztam egy kicsikével, bár nem tudom mit csinált a betonregeteg közepén szegényke.

Az irodában fogadó látvány a legrosszabb rémálmaimat is felülmúlta... És nem is mondanék erről többet, irathegyek, soha nem látott magasságokban... Csendes nap volt amúgy, kis családias-viccelődős szombat.

Hazaértem fél 6 körül, természetesen sikerült megáznom (délelőtt azért egy kicsit sütött a nap!). Letusiztam, aztán 6 körül megjött Hajni. Addigra szinte kész lettem a pestos tésztával, így meg is vacsiztunk, fincsi bort kortyolgatva hozzá. Aztán „desszertnek” mindenféle egészségtelen ropogtatnivalót csipegettünk miközben youtube-oztunk, beszélgettünk, egészen éjfélig szinte.