2010. január 17. -

Angliai au-pair- és irodai munkaélményeimről olvashatsz, kezdetben ékezetek nélkül :) Mindent persze nem tudok leírni, ami velem történik, nem tudom 100%-ig visszaadni, hogy milyen beszélgetéseink vannak, hogy bánnak velem, hogy érzem magam, de próbálom... Leírok sok - talán felesleges - dolgot, és még több fontosat elfelejtek, de az összkép azért remélem megvan :) Ha véletlenül kerültél ide, és fogalmad sincs ki vagyok, irány a "Csak úgy idetévedtél?"... Ha képeket szeretnél nézegetni vagy többet szeretnél megtudni Yasminról, akkor irány a "Képek + Yasmin" :)

Utolsó kommentek

  • MissMarple: Szia Viki, nem folytatod a blogot az új életedde... (2012.02.24. 12:11) Ami eddig kimaradt...
  • Timiaupair: Szijjja! Elkezdtem olvasni a blogodat, nagyon s... (2012.01.08. 10:58) Ami eddig kimaradt...
  • vica0330: A mostani bejegyzésedet olvasva már kicsit nyugo... (2011.12.03. 20:12) A döntés
  • Utolsó 20

Csak egy szombat - az utolsó júliusban

2010.07.31. 23:59 - vikiaupair

Este végül 1-kor feküdtem le, így nem voltam nagyon kipihent reggel. És ahogy a héten minden nap, ma is felkeltem háromnegyed 5-kor... persze vissza tudtam aludni, de nagyon idegesítő az a zaj, akármi is legyen. Ráadásul nagyon fos idő volt, szakadt az eső, és még 8-kor is úgy nézett ki, hogy nem akar elállni. Így fogtam Karen kabátját, és abban indultam útnak. Természetesen kb. 2 perc múlva teljesen elállt, így a kabát csak arra volt jó, hogy jól leizzadtam benne, mire odaértem, mert persze hideg nem volt...

Bent jó volt, mert foglalás-visszaigazolókat küldözgettem, ami bonyolultabb, összetettebb, az agyamat is használni kellett, így gyorsan telt az idő. Aztán sima befizetéseket rögzítettem, és már 5 óra is lett. Ma is voltak vicces esetek: valaki azért panaszkodott, mert túl nagynak találja a hotelszobát, és túl jók a körülmények, jobb, mint, az otthoni nappalija-hálószobája, és ő nem akart ennyire „luxusban” nyaralni. Nem akar váltani, csak úgy közölte... Charis nem is nagyon tudta hova tenni, csak röhögött, miután letette a telefont :) Aztán volt egy pasi, aki a barátnője 21. szülinapjára szánt egy madeirai utat, de a lánynak nem tetszik az úticél, Ibizára akar menni inkább... jövő héten mennek, és nem volt könnyű ráfizetés nélkül módosítani az úticélt a Thomas Cooknál, Todd bevetett egy-két hazugságot :)) Volt olyan is, hogy az egyik srác hívott valakit, bekapcsolt az üzenetrögzítő, és annyira viccesen, szinte énekelve beszélt rajta a nő, hogy ő is ilyen hangon mondta rá az üzenetet :) Ja, és egy újabb vicces vezetéknév: Drinkwater :) Máskor is vannak vicces dolgok az irodában, csak általában más is történik azokon a napokon, így ezek kimaradnak. De mivel ma az ég világon semmi nem történt velem... :D
 
5-ig dolgoztam, beugrottam a boltba, majd az immáron dög melegben hazatekertem... alig bírtam... képzeljétek akkora limuzint láttam, mint amekkorát még soha: inkább egy alacsony busz volt... iszonyat hosszú volt.
 
Hazaértem, átmentem a házba, főztem magamnak tésztát vacsira, mert még volt egy kis pesto. Közben kipakoltam a mosogatógépből, mert apu tegnap olyan ügyes volt, hogy vacsi után mindent elpakolt a konyhában, kiadta, hogy senki nem segíthet neki :) Aztán hazajöttem, skype-oltam anyusékkal, blogot írtam, olvasgattam, majd elkezdtem bumerángos videokat nézegetni, és a youtube-on ragadtam... most háromnegyed egy van, ideje volna aludni :)
 
Tegnap elfelejtettem, de aranyos, úgyhogy leírom: apu tegnap mondta, hogy látja, hogy Seb milyen jól elvan velem, stb... Kérdezte, hogy nekem milyen érzés: mintha lenne egy öcsém, vagy inkább egy fiam? Mondtam, hogy „half-half”, ami is-is. Aztán mikor Seb kijött a szobájából, őt is megkérdezte, hogy olyan-e neki, mintha lenne még egy nővére vagy még egy anyja? És ő is azt mondta, hogy „half-half” :) Ennyi, nem vicces, de olyan aranyos volt :D

A bejegyzés trackback címe:

https://vikiaupair.blog.hu/api/trackback/id/tr252190382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FeketeGabi 2010.08.01. 12:42:45

Szia Viki!
Szerintem sikerült bepótolnom vagy 3 heti bejegyzésed, és nagyon élveztem így tömbösítve. Nem mintha külön-külön nem lenne jó, de így olyan novellás kötet feeling-je volt. Sok mindenhez akarnák kommentelni, de biztos nem jegyeztem meg mindent. A két éves angol kisfiúk szerintem is tipikusak. Többször volt olyan, hogy azt hittem meg vagyok bolondulva, hogy ismeretlen felnőttel látom Johnnyt. A hosszabb értekezésed a kinti értékrenddel, neveléssel kapcsolatban szerintem teljesen reális, vagy legalábbis én is ezt tapasztaltam. Én a mienket, mármint összességében mindent még mindig jobbnak tartom…bár ki tudja, a mi önbizalom hátrányunk elég nagy visszahúzó erő. A magán sulik szerintem keményebbek. A hülye első családomban egyfolytában tanultatták meg számon kérték a gyerekeket, és Bodiléknál is voltak tesztek, bizonyítvány, házi, nagy nyomás. Na nem olyan, mint otthon, de talán jobb is. Néztem Yasmin és Libby blogját is. Elképesztően erősek ezek a gyerekek, még akkor is ha Yazzi sír vagy nyűglódik. Nem is csoda. A videók meghatóak, én is elpityeredtem, pedig nem is ismerem. Aztán a másik: tök szimpi, hogy Matt tesz-vesz, pl nyaralót fest, holott lenne pénze arra, hogy megcsináltassa. Itt nálunk (mármint a franciáknál) is mindenki megcsinál mindent a saját erejéből, tudásból, már amit tud. Hú na ez jó össze-vissza lett. Két hét múlva már rendszeresen olvaslak :) és akkor nem kell tömbösítenem.
Tök cuki Seb, hogy így szeret!

Pussz
Gabi

vikiaupair 2010.08.01. 22:39:01

Szia!
Örülök, hogy így is olvasol, hogy alig jutsz nethez, ami miatt én is kissé tömbösítve élvezhetem az élményeidet! :)
A suliról: igen, a magán sulik nyilván keményebbek, de valami ilyesmit írtam is azt hiszem. És szerintem a következő sulijuk is az lesz, már ha Yasmint felveszik, és miért ne vennék? :)
Yasmini tényleg nagyon keményen dolgozott a múlt héten. Itthon is mászott minden este szinte, minden nap feltette neki anyu a merevítőt a lábára, arra sem szólt semmit. Most először látom rajta, hogy valóban akar... persze nyűgös, stb, de ahogy írtad, és én is, egyáltalán nem csoda...
Matt tényleg sokat szorgoskodik, pont beszéltük is anyuval, hogy ő azért nem csinál szinte semmit, mert apu mindent megcsinál, sőt, még élvezi is, nem is hagyná, hogy Karen csináljon bizonyos dolgokat... talán jobb is :)))
Sebastian pedig... angyal ez a gyerek tényleg. Néha kis vicces-pimasz, de egy tündér. Őt igazából nem nagyon érdekli, hogy ki van itt, mivel főleg Yasmin miatt vagyok (a takarításon túl:), és vele nem "kell" foglalkoznom... de persze nyilván örül, hogy ilyen jó arc vagyok :DDDDDD a tréfát félretéve: neki az a lényeg, hogy ne egy az előző román lányhoz hasonló parancsnok legyen az au-pair, azon túl ő nem foglalkozik semmivel... és nem csak velem nem, tényleg egy másik világban él, Karen szerint olyan "free spirit" lesz, mint az apja, aki nem törődve azzal, hogy alig lesz pénze, inkább sokkal hamarabb nyugdíjba ment, csak hogy minden nap hódolhasson a szörf-szenvedélyének... még ma, hetvenöt évesen is :DD
na én is jó sokat írtam...
Jó legyél, puszi
süti beállítások módosítása