Este végül 1-kor feküdtem le, így nem voltam nagyon kipihent reggel. És ahogy a héten minden nap, ma is felkeltem háromnegyed 5-kor... persze vissza tudtam aludni, de nagyon idegesítő az a zaj, akármi is legyen. Ráadásul nagyon fos idő volt, szakadt az eső, és még 8-kor is úgy nézett ki, hogy nem akar elállni. Így fogtam Karen kabátját, és abban indultam útnak. Természetesen kb. 2 perc múlva teljesen elállt, így a kabát csak arra volt jó, hogy jól leizzadtam benne, mire odaértem, mert persze hideg nem volt...
Bent jó volt, mert foglalás-visszaigazolókat küldözgettem, ami bonyolultabb, összetettebb, az agyamat is használni kellett, így gyorsan telt az idő. Aztán sima befizetéseket rögzítettem, és már 5 óra is lett. Ma is voltak vicces esetek: valaki azért panaszkodott, mert túl nagynak találja a hotelszobát, és túl jók a körülmények, jobb, mint, az otthoni nappalija-hálószobája, és ő nem akart ennyire „luxusban” nyaralni. Nem akar váltani, csak úgy közölte... Charis nem is nagyon tudta hova tenni, csak röhögött, miután letette a telefont :) Aztán volt egy pasi, aki a barátnője 21. szülinapjára szánt egy madeirai utat, de a lánynak nem tetszik az úticél, Ibizára akar menni inkább... jövő héten mennek, és nem volt könnyű ráfizetés nélkül módosítani az úticélt a Thomas Cooknál, Todd bevetett egy-két hazugságot :)) Volt olyan is, hogy az egyik srác hívott valakit, bekapcsolt az üzenetrögzítő, és annyira viccesen, szinte énekelve beszélt rajta a nő, hogy ő is ilyen hangon mondta rá az üzenetet :) Ja, és egy újabb vicces vezetéknév: Drinkwater :) Máskor is vannak vicces dolgok az irodában, csak általában más is történik azokon a napokon, így ezek kimaradnak. De mivel ma az ég világon semmi nem történt velem... :D
5-ig dolgoztam, beugrottam a boltba, majd az immáron dög melegben hazatekertem... alig bírtam... képzeljétek akkora limuzint láttam, mint amekkorát még soha: inkább egy alacsony busz volt... iszonyat hosszú volt.
Hazaértem, átmentem a házba, főztem magamnak tésztát vacsira, mert még volt egy kis pesto. Közben kipakoltam a mosogatógépből, mert apu tegnap olyan ügyes volt, hogy vacsi után mindent elpakolt a konyhában, kiadta, hogy senki nem segíthet neki :) Aztán hazajöttem, skype-oltam anyusékkal, blogot írtam, olvasgattam, majd elkezdtem bumerángos videokat nézegetni, és a youtube-on ragadtam... most háromnegyed egy van, ideje volna aludni :)
Tegnap elfelejtettem, de aranyos, úgyhogy leírom: apu tegnap mondta, hogy látja, hogy Seb milyen jól elvan velem, stb... Kérdezte, hogy nekem milyen érzés: mintha lenne egy öcsém, vagy inkább egy fiam? Mondtam, hogy „half-half”, ami is-is. Aztán mikor Seb kijött a szobájából, őt is megkérdezte, hogy olyan-e neki, mintha lenne még egy nővére vagy még egy anyja? És ő is azt mondta, hogy „half-half” :) Ennyi, nem vicces, de olyan aranyos volt :D
Utolsó kommentek