Az éjszakám nem volt felhőtlen, mert fél 4-kor felébresztett egy - a szobámban repkedő, és folyamatosan a gipszkarton-tetőmnek ütköző - ismeretlen lény, akit sajnos meg kellett ölnöm... De persze simán vissza tudtam aludni :)

A szokásos időben átmentem, Yasmin köszönés helyett "Boldog szülinapot!"-tal fogadott, és rögtön a szobájába invitált, ahova mindenki összegyűlt. Matt már nem volt otthon, ő még este felköszöntött, éppen ezért. Elénekelték a happy birthday-t, aztán Sebastian előadta a saját verzióját :) Majd jöttek az ajándékok. Olyan aranyosak voltak, a saját pénzükből külön vettek nekem. Sebastian a London Eye-ra akart nekem jegyet venni, mert régen látta, hogy néztem a honlapot és beszéltünk vele róla. De mondták neki, hogy az drága és amúgy sem akarnék oda egyedül menni, így kaptam tőle egy szép nyakláncot és egy kis pénztárcát az Accessorize-ból :) Pont nézegettem is a pénztárcát vasárnap amúgy, de egy másikat választottam végül. Szülinapi kártyát közösen kaptam tőlük, Seb a borítékra is szépen ráírta a nevemet graffitisen :) Yasmintól egy táskaként is használható bézs pénztárcát kaptam, és egy sötétkék kistáskát a Primarkból. Aranyos volt, mert mostmár tudom, hogy tegnap miért kérdezgetett a színekről és a táskáimról, na meg a törülközőkről...de erről majd később. Karenéktől is kaptam egy tök jó kártyát és egy DKNY parfümöt. Tudta, hogy múltkor vettem piros Be Delicioust, és hogy szerettem volna zöldet is, úgyhogy kaptam. Igaz most vannak új illatok, és ez a zöld nem az a zöld, hanem  Delicious Candy Apples, de ennek is nagyon jó illata van :) Volt még egy ajándék: azt mondták, hogy Thulatól :) Biztos a parfümhöz adták: egy tök jó pöttyös fekete-fehér DKNY-törülköző.

Vicces volt, mert Sebtől szerettem volna puszit kérni, de persze nem kaptam. Yasmin mondta, hogy akkor öleljen meg, de azt sem lehetett :) Csakis kézfogás :D Karen mondta, hogy amióta nagyfiú, csak Pauline-nak engedi meg a puszit rajtuk kívül, még az ő anyukájának sem (mondjuk elég ritkán látja). Yasmin aztán kérdezgetett, hogy melyik a legrosszabb és melyik a legjobb ajándék? :) Mindegyiknek nagyon-nagyon örülök, nem gondoltam volna, hogy ennyi mindent kapok...

Az ajándékozás után ment tovább a reggeli rutin, bár nem kellett kapkodni, mert Yasmin ma nem ment suliba a szocmunkás bácsi látogatása miatt. Az öltöztetés után kimentünk a konyhába, elkezdtem pakolni, ekkor átjött Pauline. Olyan kedves volt, ő is hozott ajándékot: egy art decos képeslapot (azt mondta, hogy úgy ragyogjak én is este, mint a nő a kártya elején, és remélik, hogy a szülinapom olyan különleges lesz, mint én:), és kaptam még egy szép, iszonyat puha, kékes-zöldes, inkább zöld sálat az Accessorize-ból.

Szóval jól indult a napom :D Közben azért járt a kezem: megreggeliztünk, rendbetettem a szobákat is. Pont Yasminéban voltam Yasminnal, amikor hazajött apu, és a konyhából énekelt nekem happy birthday-t, egy újabb - még sosem hallott - vicces változatot. Aztán a konyhában is feltakarítottam, majd 9-kor, mikor jött Steve, eljöttem, és vártam Yasminra. Mert egy kis beszélgetés után átküldték, hogy nélküle is megtárgyalhassák a dolgait a szocmunkás bácsival.

Volt egy szabad órám, mert Yasy csak 10 után jött. Egy kicsit skype-oltam keresztanyámmal, aztán Orsival is. Yasmini is akart vele beszélni, meg kellett mutogatnom az ajándékokat, mindenhez fűzött valamit, meg kérdezgette Orsit, hogy hiányzom-e neki, mert Yasmininak nagyon hiányoztam múlt héten, de mostmár az övé vagyok :)

Háromnegyed 11-kor aztán hazavittem, és szinte már indultak is Oxfordba. Én pedig elvittem Thulat sétálni az erdőbe, most először teljesen egyedül. Igaz majdnem eláztunk, de élveztem, jó kis reggeli torna volt :) És a saját édekemben is tettem: ha nem sétáltatja senki, az idegeire megy az embernek egész nap. És jó kutya volt, biztos tudta, hogy én jobban aggódom, hogy eltűnik, ezért sosem ment tőlem olyan messze, mint mikor Karennel, Sebbel vagy Pauline-nal voltunk.

Visszaértünk, még felszámoltam a Yasmin által néhány perc alatt teremtett káoszt az asztalán, felporszívóztam, elindítottam egy mosást, és hazajöttem. Itthon egy ici-picit skype-oltam, majd Grace Klinikát néztem. Nem is tudom, hogy bírtam eddig nélküle :) Félig elkészültem, majd visszamentem 3 előtt, ruhákat rendezgettem, stb. Megjöttek Sebastianék apuval, de mivel elfogyott a dolog, leültem, és megnéztem még egy részt. Ezzel az a baj csak, hogy függőséget okoz... Közben Matt kihívott, hogy nézzek meg pár repülőt gyorsan :)

Karen telefonált, hogy hazajöhetek átöltözni, elkészülni, úgyhogy így tettem. Visszamentem, hazaértek, letusoltam és felöltöztettem Yasmint, aki 4 különböző ruhát akart felpróbálni, majd dönteni... Kaptam egy kis vodka-cranberryt hozzá :)

Negyed 7-kor elindultunk Pauline-ékkal. Az étterem nagyon kellemes, tényleg törzsvendégként üdvözölték őket. Elég multi-kulti a társaság, mint kiderült: van egy magyar lány (akivel lehet, hogy vasárnap találkozom), egy mindenkinek hízelgő román fiú, egy görög pasi, és olasz étterem lévén egy olasz pincér is - ők voltak szolgálatban ma. Puszi-puszi, ki hogy van, stb... Amikor a román srác számára kiderült, hogy magyar vagyok, mondta, hogy várjak... és így tudtuk meg egymásról Mónival, hogy magyarok vagyunk, bár mint utóbb beszéltük: először egyikünk sem hitte el a srácnak. Úgy bizonyította, hogy kérdezett tőlem dolgokat, hogy hogy kell mondani magyarul, és utána odament a lányhoz, és elmondta neki :)) De amúgy mindegyik pincér beszélt valamennyit magyarul, pl. jó étvágyat, csirke, ilyeneket magyarul mondtak nekem :))) És persze Móni is jó fej volt, hozott nekem egy miniüveges pálinkát, amit aztán itthon megittunk, és Bert azt mondta, hogy "Azt hiszem, kapcsolatban kell majd maradnunk." :)

Előételnek egyébként bruschettát ettem, főételnek pedig csirkemellet paradicsommal, padlizsánnal és sajttal. Nagyon finom volt :) A román srác amúgy tényleg nagyon "flörtölős" mindenkivel, Pauline-nal is :) Puszilgat, fogdos, megérint, szédít moinden nőneműt, aki belép az étterem ajtaján. Többször is odajött az este folyamán, és egyszer mondta, hogy legyek türelmes, majd hoz valamit.

Hozott is. Egyszer csak megjelent egy cheesecake-kel és egy gyertyával, felszólalt a zene, a fények egy kicsit elhalványultak, és mondta, hogy énekeljünk happy birthdayt Vikinek. Kb. köpni-nyelni nem tudtam, főleg, hogy először úgy tűnt, hogy másnak viszi, amit Yasmin nagyon viccesnek talált :)) Szóval tényleg szinte az egész étterem énekelt nekem, ami - Móni szerint - szokatlanul tele volt. És a srác még itt is produkálta magát: mondta, hogy mikor nézzek a fényképezőbe, aztán Yasy kezébe is odaadta, hogy neki is legyen gyertyás fotója :) Eléggé zavarban voltam, ami azt illeti...

A desszertemhez kaptam még egy másfajtából néhány kanálnyit, mert meg akartam kóstolni a banánosat is. Megettük, vodkázgattam, borozgattam, amíg még beszélgettünk kicsit, aztán, fél 10 előtt hazajöttünk. Kifelé egy pasi és a felesége még odaszóltak, hogy "Boldog szülinapot!. A következő kérdése a bácsinak az volt, hogy hogy lehet, hogy még józan vagyok? Mondtam, hogy valószínűleg az is maradok, ami azért nem baj :)  Az olasz vagy a görög pincér bácsi mondta hogy "puszi", úgyhogy adtam egyet az arcára búcsúzóul :) A kocsiban aztán mondták, hogy a szomszéd asztalnál ülő pasi megkérdezte Pauline-t, hogy a lánya vagyok-e, és felajánlotta, hogy lenne a barátom :) Pauline mondta, hogy az au-pair vagyok Magyarországról, erre a pasi mondta, hogy vannak magyar ismerősei, és kérdezte, hogy kétnyelvű vagyok-e? :) ...

Fél 10-kor hazaértünk, a gyerekeket ágyba dugták/dugtuk, aztán egy kicsit még iszogattunk (vodkát, pálinkát), aztán negyed 11-kor megköszöntem mindent, és eljöttem. Mondták, hogy sajnálják, hogy már ilyen öregek, mert ha mondjuk 6 évvel ezelőtt lettem volna az au-pairjük, akkor valószínűleg mentünk volna party-zni, de így csak egy-két itthoni italra futotta a vacsi után... :)

Itthon válaszolgattam a kedves embereknek, akik vették a fáradságot, hogy felköszöntsenek, blogot írtam, tusoltam, aztán ágynak dőltem. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki gondolt ma rám, jól esett!!!

Igazán jó szülinapom volt, még így is, távol az otthontól...

Tényleg nagyon jó helyre kerültem, most is olyan sokat viccelődtek egymással is, velem is. Csak mint általában, most is rengeteget nevettünk :)