Csomószor felébredtem éjjel, aztán végül fél 10 volt, amikor már végképp éreztem, hogy ennek nincs értelme. Kávéztunk, zenét hallgattunk, beszélgettünk, a délelőtt ezzel telt igazából. Pelin még este írt facebookon, hogy akkor legyen Guildford Kingston helyett, ahogy kértem, és kb. 10 üzenet követte: hogy most dél, 1 óra, 2 óra, ki jön, ki nem, stb... Hát 11-kor írt sms-t, hogy ő háromnegyed 12-re ott van Guildfordban... írtam, hogy én kb. 2 fele tudok odaérni, merthogy még pizsiben voltam, na meg a lányok is itt voltak :)

Szerintem kb. délben elmentek, vagy lehet, hogy kicsit hamarabb is. Bár nem nagyon volt kedvem menni, azért hajat mostam, elkészültem, megreggeliztem, majd teljesen időben elindultam North Campre. Olyan hülye van-is-nap-meg-nincs-is idő volt, nyomott levegővel. 2-re Guildfordba is értem, könnyen odataláltam a találkozás helyszínére.

Ott volt egy német lány, egy francia lány és egy fiú, na meg persze Pelin. Még vártunk két csajra, még egy németre és még egy franciára, aztán elmentünk a parkba, és piknikeztünk. Már akinek volt kajája, mert én ugye nem sokkal azelőtt ettem, úgyhogy nem voltam éhes. Volt egy elég otthonra emlékeztető élményünk: odajött egy részeg -szerintem- hajléktalan 2 sörrel a kezében, és mondta a pad szélén ülő francia srácnak, hogy menjen arrébb, mert le akar ülni. Hát leült, aztán egyszer csak, miután nem igazán szóltunk hozzá, elment hál' istennek. De végig bizonygatta, hogy ő milyen barátságos, és miért nem beszélgetünk vele... hát mert részeg volt és egyáltalán nem volt barátságos...

Innen átmentünk egy pubba a kis patak partjára. Kólát ittam, majd 5 fele ettünk is. Gyerekadagot kértem - és milyen jól tettem, mert elég rossz volt... Kis marhasült volt elvileg zöldségekkel... hát gyakorlatilag is zöldségek voltak, de nem a szebb fajtából, és a krumplin kívül minden csak úgy nyersen oda volt dobva kb... Nem is ettem belőle sokat, pedig olyan nem nagyon van, hogy jelentős részét otthagyom annak, amit kifizettem :)

Beszélgettünk még egy kicsit, aztán fél 7-kor elbúcsúztam tőlük, bár akkor már csak Pelin, az egyik német és az egyik francia lány volt ott. Kicsit furi volt a társaság, a francia  sráccal szerintem valami nem stimmel, az egyik francia lányban is van valami rendellenes. Az egyik német lány pedig egy kicsit nekem sok volt. Na most gondoljátok, hogy nekem mindenkivel bajom van, de nem: a másik francia lány és a másik német lány (akinek 9 édes- és 2 mostohatestvére van) nagyon aranyosak voltak, velük szívesen találkoznék máskor is, és Pelinnel is, dehát ő szerdán elrepül. Annyira sokszor nem találkoztam vele, de elég sokat tudunk egymásról, és szerintem hasonlítunk, sajnálom, hogy elmegy...

És valaki már ma elment, ugye Gabikám? Gondoltam ám rád ma, mostmár jó helyen vagy :) De tényleg nagyon sajnálom, hogy elmentél, meg azt is, hogy az utolsó hetedet is így megkeserítették Bodilék, pedig mióta azt hittük minden nap szinte, hogy ennél már nincs lejjebb... na jó, ahogy írtad: idővel biztos megszépülnek majd az emlékek...

Szóval fél 7-kor eljöttem, elsétáltam az állomásra, és hétkor felpattantam a vonatra. Egy srác megkérdezte, hogy odaülhet-e mellém. Csodálkoztam, mert elég sok hely volt, dehát mondtam, hogy persze. Nézegettem a fényképezőmben a képeket és zenét hallgattam. Egyszercsak hallom, hogy mond valamit, aztán odafordultam, és akkor már neki is fényképező volt a kezében, egy képet akart nekem mutatni. Kérdezte, hogy ismerem-e azt a valamit Portsmouth-ban. Mondom nem, mert még nem voltam. Megkérdezte, hogy honnan jöttem, stb. Kiderült, hogy grúz és Oxfordban tanul, márciusban jött, és nincsenek grúz barátai, most is egy thaiföldi és egy szaúdi sráccal volt. Ha szeretnék Oxfordba menni, lesz az idegenvezetőm, stb... Mivel az út csak negyed óra, nem volt hosszú a beszélgetés sem, elköszöntem, leszálltam. Azért ez jó, ha így megszólítják az embert, persze ha azt normális módon és stíliusban teszik...

Háromnegyed 8-kor hazaértem, majd blogoltam, e-maileztem, hallgattam az eső kopogását. Írtam a legkedvesebb volt gimis osztályfőnökömnek egy jó hosszú levelet, (szegény nem tudott elmenni az osztálytalálkozóra) meg az új  "kisfőnökömnek"  az irodában (aki Leah helyett Sam lett) egy rövidet a várható munkaóráimról. Valószínűleg egy kicsit jobban kézben tartja majd a dolgokat, mint Leah...

Letusiztam, most pedig fél 12 lesz lassan, úgy néz ki, hogy sikerül éjfél előtt lefeküdnöm.