Sziasztok!

Most csak annyi... (tudom, hogy mostanában mindig így kezdem, de sokszor tényleg nincs időm...)

... tehát, most csak annyi, hogy épségben megérkeztünk Barcelonából. Szép volt, jó volt, csak rövid. Csak hétfőn esett, amúgy egész végig csodálatos napsütés volt :)

Csak sajna azóta sem volt időm pihenni... kedd éjfél előtt valamikor hazaértünk, anyu rendes volt, kijött értünk az állomásra. Szerda reggel negyed 8-kor kezdődött a műszak (állapotok voltak/vannak, de rosszabbra számítottam, próbálom őket helyreállítani:), 11-re rohanás az irodába, 4-re haza, aztán 7-re vissza este 10-ig. Csupa móka az élet itt, nem? :) Pár hete már megbeszéltem apuval meg Sammel, hogy májustól, ha nekik nem gond, és itthon nem kellek, na meg ha nem szakad az eső, visszajárnék esténként. Mindig van mit csinálni, tegnap "össze is vesztek rajtam", Gemma, a pénzügyes főnök meg Sam. Tudnék-e 24 órát dolgozni mostantól? Hát persze... :D Mondjuk tényleg nem tudom hogy fogják/fogjuk bírni, ilyen nyüzsit még nem láttam ott bent, mint tegnap. Minden sales dolgozott és mindenki állandóan telefonált. Kedden csak az adminnak volt 280 bejövő hívása. Így nem csoda, hogy a lányok nem haladnak a dolgokkal megfelelő ütemben. Na de ez már más téma. Mint ahogy a céges buli is. Csak annyi, hogy ezután a buli után nem én vagyok a fő témák egyike, vannak új nagy sztorik, hatalmas sztorik :DDD

Ma pedig szintén reggel óta szolgálatban vagyok, bár fél 1 és 3 között kaptam egy kis szünetet. Nem volt ma suli (szavazás, ezek a gyerekek március óta nem voltak egy hetet folyamatosan suliban...), így itthon voltak egész nap - a legrosszabbkor, ugyanis anyu lelépett reggel Yasmin kerekesszékét intézni, így nem haladtam semmire. Délután visszajöttem, és szintén egyedül voltam velük egész végig... még most is. Pauline-t nagyon meglepték: beszervezték a családot, a legjobb barátait, rendeltek kisbuszt, és együtt mentek Londonba az O2-ba Pauline egyik kedvence, Barry Manilow koncertjére, külön boxban, kajával-piával. Majdnem én is elpityeredtem, olyan jó volt látni a meglepett arcát, amikor megpillantotta a szívének kedves emberkéket a kisbuszban :)) Azt mondta bárcsak én is mehetnék, megpuszilgatott, és elmentek. Valakinek a gyerekekkel is maradni kell :DD Na meg a csirkékkel és kutyákkal...

Szóval még mindig szolgálatban vagyok, egy kis vitától eltekintve minden rendben volt, sőt... majd meg kell kérdeznem anyut, hogy mit adott nekik ebédre... mint akik bolondgombát ettek... anyáék kaptak is egy kis ízelítőt skype-on :) És a java csak ezután jött: karate-leckék Sebastiantól, tusolás ruhástól, előtte ablakon "menekülés" és társai...én is vizes lettem, kivagyok tőlük :) Háromnegyed 9-9 körül végül sikerült ágyba dugni őket.

Folytattam a konyhaszekrény-takarítást, aminek 20 milliószor nekiugrottam a mai nap folyamán. Ezúttal be is fejeztem. 10 előtt pedig elkezdtem vasalni, amivel éjfélkor végeztem. Volt egy pár ez-az... Most várom, már nagyon várom, hogy hazajöjjenek, mert hosszú napom lesz holnap is, meg szombaton is (hamarabb kell hazajönnöm munkából, mert sittelek), és még vasárnap is át kell jönnöm egy pár órára, amíg anyuék jótékonysági sétálnak apu tesójának szervezésében, vagy valami ilyesmi... szóval a vasárnapi sokáig alvásnak is lőttek... Majd jövő héten :D

Tehát ilyen busy a hetem, remélem a következő nyugisabb lesz, és akkor végre tudok rendesen blogot írni, esetleg képeket feltölteni. Bár az én képeim nem a legjobbak: már a múltkor is észrevettem a Stonehenge-es kiruccanáskor, hogy a laptopon egyik képen sem olyan szépek a színek, mint régen bármelyik alkalommal, amikor használtam a gépet. Valami tuti elállítódott, vagy nem tudom. És én ezt tök elfelejtettem, pedig Barcelona előtt ezt el akartam intézni... dehát ez elmaradt, így csak most láttam, hogy ezek is olyanok... mind a sok-sok... dehát ez van, azért nem használhatatlanok :)

Tényleg jöhetnének már, ááááááálmos vagyok. Lehet, hogy a hétvégén írok bejegyzést, majd kiderül, hogy alakul a program.