2010. január 17. -

Angliai au-pair- és irodai munkaélményeimről olvashatsz, kezdetben ékezetek nélkül :) Mindent persze nem tudok leírni, ami velem történik, nem tudom 100%-ig visszaadni, hogy milyen beszélgetéseink vannak, hogy bánnak velem, hogy érzem magam, de próbálom... Leírok sok - talán felesleges - dolgot, és még több fontosat elfelejtek, de az összkép azért remélem megvan :) Ha véletlenül kerültél ide, és fogalmad sincs ki vagyok, irány a "Csak úgy idetévedtél?"... Ha képeket szeretnél nézegetni vagy többet szeretnél megtudni Yasminról, akkor irány a "Képek + Yasmin" :)

Utolsó kommentek

  • MissMarple: Szia Viki, nem folytatod a blogot az új életedde... (2012.02.24. 12:11) Ami eddig kimaradt...
  • Timiaupair: Szijjja! Elkezdtem olvasni a blogodat, nagyon s... (2012.01.08. 10:58) Ami eddig kimaradt...
  • vica0330: A mostani bejegyzésedet olvasva már kicsit nyugo... (2011.12.03. 20:12) A döntés
  • Utolsó 20

Első "buli" a csajokkal az irodából

2010.06.02. 23:59 - vikiaupair

Reggel negyed 9 fele mentem át, megetettem Thulat, mostam, felmostam, vasaltam. Lehet, hogy azt eddig nem igazán írtam, hogy most szünet van a suliban, azért mentek le a nyaralóba Karenék. Itt mindig szünet van, "half-term" :) Vasalás közben hallom, hogy valaki "hallo"-zik, és épp be akart nézni az ablakon, amikor én is odamentem, úgyhogy jól megijedt :) Mint kiderült, ő Nick, az ablakmosó. Úgyhogy most visszaadtam a múltkorit, amikor megijedtem a létrától :) Kb. 40-es pasi lehet, nagyon beszédes, barátságos, talán túlságosan is... Menjek vele pubozni, stb... Hát köszi, azt azért nem :) De tényleg normális volt amúgy, Pauline-nel hármasban is jól eldumáltunk.

Mikor a huszadik adag tiszta ruhát és ágyneműt is kiterítettem, elbicikliztem Camberley-be, hogy megszabadítsam magam egy kis pénztől. Voltam bankban, vettem pár dolgot a Boots-ban, egy felsőt a New Lookban, és szert tettem a világon létező legegyszerűbb ezüst karika fülbevalójára is, 9 fontért.

Hazajöttem, megmostam a hajam, hogy szép legyek este, aztán 4 körül átmentem, merthogy az utolsó infóm az volt, hogy ekkortájt jön haza Karen a gyerekekkel. Felhúztam anyuék ágyneműjét is, összehajtogattam pár ruhát, aztán hívott Louanne, hogy egy óra múlva, fél 6 után itt vannak értem Natalie-val. Mondtam, hogy OK, de azért rákérdezek Mattnél, hog most akkor mi van. Mondja, hogy tőle mehetek nyugodtan, akár el is visz az irodába negyed óra múlva. Mondom jó, köszi, de Karenék? Hát ők nem jönnek kb. 7-ig, mert olyan jó idő volt. Hát nem tudom, hogy ha Louanne nem hív, akkor mikor derül ez ki számomra. Nyilván megkérdeztem volna akkor is aput, hogy hol van már a többség. Karen már tudhatná, hogy Matt sosem tudja, hogy ki mit tud, és kinek miről kell szólni...

Hazamentem, jöttek is a lányok. Először elmentünk Farnborough-ba Natalie-ékhoz. Az ikertesójával lakik, aki kiköpött mása Natalie-nak. Nagyon durva, a hangjuk, a gesztusaik, simán össze tudnám keverni őket. Natalie készülődött, mi pedig lent dumáltunk Louanne-nal. Amennyire nem volt szimpi a legelején, most annyira jófej.

Fél 8 fele Kim, Natalie tesója bevitt bennünket Camberley-be, ahol már várt ránk szipogós Nikita és Kay, merthogy időközben kiderült, hogy csak ennyien leszünk.  Én annyira nem bántam, így legalább elfértünk egy asztalnál. Mivel a Pizza Expressben egy órát kellett volna az asztalra, beültünk abba az étterembe, ahol múltkor rámborította a csaj a margheritát. Boroztunk, ettünk (én valami steakes tortilla-szerűséget), koktéloztunk, és néztük a csini pincérfiút, Bent :)

Innen 10 után távoztunk, Kay haza, mi pedig tovább. Nem tudom mi volt a hely neve, de a lányok vettek nekem valami cideres-fekete ribizlis cuccot... feledhető volt. Innen át is mentünk a Truba, ahol múltkor Gináékkal is voltunk. Hát, ez főleg feledhető volt. A lányok folyamatosan kérték a bocsánatot, hogy most milyen semmilyen a buli, és megígérik, hogy legközelebb jobb helyre megyünk. És hogy ilyenkor mindig rájönnek, hogy miért nem szeretnek Camberley-be járni bulizni. Nem sokat voltunk, éjfél előtt már el is jöttünk.

Kint még vártunk egy kicsit Louanne barátnőjére, aki volt olyan kedves, és eljött értünk, engem is hazahozott, tényleg tök rendes volt. Így fél egy fele már itthon voltam, 1 körül le is feküdtem.

Az estéről még nagyvonalakban: nyilván nem én voltam a társaság középpontja, de azért nem is egy "csendes ötödik" voltam. Kay olyan volt, mint mindig; Nikitaról kiderült, hogy durva asztmája volt, ami mostmár jobb egy kicsit, de még mindig van... egyéb bajaival együtt ez elég ok a szipogáshoz... tehát meg van bocsátva, de még mindig idegesítő...

Louanne és Natalie: ők végig nagyon kedvesek voltak. Natalie például mondta, hogy nem gondolta volna mikor először találkoztunk, hogy ennyire beszélek angolul. Erről már Gináékkal is beszéltem régen, hogy ki kivel szemben hogy érzi az angolját. A többség azt mondja, hogy a szülőkkel beszélgetve bénáznak. Hát nálam ez pont nem így van, de az elejétől kezdve. Én inkább akkor vagyok zavarban, ha magyarok előtt kell angolul beszélnem. Biztosan bennem vannak a régi sulis dolgok, és egyszerűen nem megy úgy...

Jaj, mindketten nagyon durván magassarkúban voltak, de csak Louanne tudott benne járni. Kérdeztem is Nataliet, hogy miért ezt vette fel? Hát, mert jól néz ki. Mondtam, hogy én ezt nem tudom megérteni :)) És továbbra sem tudom felfogni azt sem, hogy hogy tudnak így kinézni ezek az angol lányok!!!!!! Louanne-nak is előadtam finoman, azt mondta, hogy egyszer majd egy leszek közülük...

Na jó, ennyi elég is mára :)

A bejegyzés trackback címe:

https://vikiaupair.blog.hu/api/trackback/id/tr942052467

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása