Sziasztok!!!
Magam sem hittem volna, de eddig (és most le is kopogom) az ég világon semmi baj nem volt velük. Nem volt veszekedés, hangoskodás, hiszti, még a kutyák sem harcoltak sokat bent... Egyetlen dolog, amiről már írtam korábban is, mégpedig az, hogy Yasmin mostanában kitörölte a szótárából a „please”-t (anyunak is elege van már ebből... nekem meg most még jobban feltűnik, hogy csak én vagyok velük), anélkül pedig semmi nem történik... erre azért néhányszor emlékeztettem, de ennyi :D
Tegnap elég fáradt volt Yasmini, rögtön suli után tusoltunk, aztán fél 5 felé vacsiztunk, majd anyák napi ajándékot csomagolt meg kártyát gyártott. Sebastitan filmet nézett este, Yasmin pedig annyira kimerült volt, hogy önszántából 8 után aludni ment, még az arcpakolás is elmaradt... mondjuk egyszer-kétszer mondta, hogy inkább fentmarad, mert Sebastian még filmet néz, de aztán meggyőztem, hogy ha tényleg fáradt, ne foglalkozzon vele. Igazából nem kellett rábeszélni :)
Én megnéztem a legújabb Grace klinikámat, aztán tusoltam, hajat mostam, közben Sebastian is lefeküdt 9-kor. Én végül fél 12-kor tértem nyugovóra, a vendégszobában, a „baby-őrrel”, amit egyébként anyu is használ, amióta felköltöztek. Mindezt persze miután megpisiltettem a kutyákat kint... nagy nehezen... (oh, és miután Sebastian nem nyitotta ki Zulunak az ajtót, amíg én fent az ágyamat csináltam, így az odapisilt az ajtó mellé a kis szőnyegre... mondtam neki, hogy ha legközelebb szinte órákig bent van a szobájában a kutyákkal, és azok ki akarnak menni, akkor ne csak a szobaajtót nyissa ki szerencsétlennek, hanem adjon szabad utat neki a kertbe...)
Az éjszaka szerencsére nagyon nyugis volt :))) Mondjuk hangos volt a falióra (tudom, levehettem volna, Karen is mondta:))), de más nem zavarta az álmomat. Yasminnak nem tettük fel az éjjeli merevítőket, mindkettőnk nyugodt álma érdekében így volt megbeszélve. 7 előtt felébredtem, kiengedtem a kutyákat, aztán fél 8-kor Yasmin is felébredt.
Palacsintát szerencsére nem kellett sütnöm reggelire... anyuval úgy beszéltük meg, hogy ha felhozzák újra, akkor lesz, ha nem, örülünk :) Yasmin hál’ istennek átment Pauline-ékhoz a szokásos szombati reggelijére fél 9 körül, Sebastian pedig... ismeritek, mintha itt sem lenne :D
Így volt időm folytatni a tegnapi főtevékenységemet: a mosást. MINDENt kimostam a kis lakásomból: ágyneműket, takarókat, plédeket, fürdőszobaszőnyegeket, és persze a ruháimat. Tegnap reggel óta folyamatosan megy a mosógép, szegény :)
Fél 11 körül aztán felszabadultam egy kicsit, egyelőre még mindig ezt élvezem, ki tudja meddig... szerintem hamarosan megérkeznek. Pauline és Bert elvitték őket Camberley-be vásárolgatni, ebédelni meg valami rendőrnap-szerűség is van. Mehettem volna, de inkább maradtam :DD Vasaltam ma is egy kicsit, felporszívóztam, felhúztam a friss ágyneműmet, hogy ne este kelljen... előkészítettem a husit estére, mert Yasmin sütit is akar sütni, így már ennyivel is előrébb vagyok. Most pedig a kanapén ülök, kutyákkal körülvéve... elég magányosak szerencsétlenek... leültem a kanapéra, és rögtön felkeltek kényelmes ágyukból, hogy "beszorítsanak" kettőjük közé. Én egy kicsit azért átrendeztem a viszonyokat :D
Ja, Yasmin úgy áttranszferálja magát a székből a kocsiülésbe, hogy csak ámultam. Mindig Bert kellene nekünk, hogy ráparancsoljon. Ő nem tűri a totojázást meg a nyavalygást :)
Majd jelentkezem este vagy holnap.
Oh, és képzeljétek, tegnap délután életet mentettem: egy kismadár (szerintem vörösbegy) nekirepült a konyhaajtónak, pont amikor a hűtőnél voltam... így láttam és hallottam is a koppanást. Szeretem az állatokat, de annyira azért nem, hogy rögtön felkapjam és babusgassam, úgyhogy bezártam a kutyákat, aztán átszaladtam Pauline-ért, aki jött is sebesen, és igazából ő mentette meg. Ma már jól van, orvosunk (=Pauline) szerint csak nagyon beüthette a fejét. De az tuti, hogy mozdulni nem tudott szegény tegnap...
Utolsó kommentek