... na nem nekem... Számomra ugyanolyan rövid, mint mindig. Szinte egy nap, vasárnap, amit ma tényleg pihivel töltök, azért is van időm írogatni :)
Pénteken jól indult a napom, 8-ra mentem ugyanis, mert apu vitte Yasminit fiziora, így anyu itthon volt Sebastiannak. Rendhagyó módon nem kocsival, hanem gyalogszerrel/rollerrel mentek :) Az üres házban gyorsan haladtam, fél 10-kor végeztem is mindennel.
Időmilliomosként gondoltam, hogy fél órával hamarabb bemegyek az irodába, így fél 11-kor már munkába álltam, így legalább behoztam a kedden a suli miatt elveszt(eget)ett fél órát :) Odafelé százágra sütött a nap, gondoltam a kis dzseki elég... hazafele pedig majd’ megfagytam, nem tudom már megint hova tűnt a napom???? Csütörtökön is ezt játszotta... nem szeretek bújócskázni :)
Hazaérve Sebastiannal voltam egy ideig, aztán megjöttek a lányok a vásárlásból... ugyanis újabb ittalvós vendégün volt, és suli után bementek Camberley-be, ahol anyu találkozott a rugby-válogatott 4 tagjával, de túl sz@rul nézett ki, ezért nem fényképeztette le magát velük :) Úszkáltak egy kicsit a lánykák, addig anyu elvitte Sebet teniszre, aztán hazaugrott, kivettük Yasmint, és már ment is vissza nézni Sebastiant :)
Tudtam, hogy pizzát akar rendelni vacsira, de nem gondoltam, hogy útközben már meg is rendelte, és hamarabb ide fog érni, mint ők... csengetnek, először gondoltam, hogy valaki jött Pauline-ékhoz. Még mindig cseng... kapcsoltam, hogy valószínűleg a pizza... kérdezem Yasmint van-e készpénze? Nincs, mindet elköltötte Camberley-ben... nekem sem volt egy kis aprónál egyéb a pénztárcámban, a pizzásfiúnál pedig még nem lehet kártyával fizetni, még Angliában sem :))) Úgyhogy kirohantam, közben hívtam anyut, hogy csipkedjék magukat. Azt mondja egy perc, mindjárt itt vannak... elkezdett cseperegni az eső, így vártunk a sráccal, majd 5 percet... ha nem jött volna, nyilván tudtam volna Pauline-tól pénzt kérni :)))
Megvacsiztunk, Sebastian nagyon édes volt, kiszolgált mindenkit. Szerintem most először fordult elő, hogy ő adott az én kezembe kiskanalat a pudingos desszerthez, és nem fordítva :) A lányoknak csinált szörpöt, igazi jó vendéglátó volt. Aztán történt a szavazás, hogy mi legyen reggelire, legyen-e palacsinta? Sebastian meg sem várta, hogy ki mit mond, eldöntötte, és igazán egyszerűen meg is magyarázta: mivel mindig a férfi szava dönt, és jelenleg ő az egyetlen férfi a házban (apu nem volt otthon), ezért ő dönt. Na jó, Zulu is férfi, de Sebastian idősebb nála :)))) De ahogy ezt előadta :D
Így történt, hogy fél 8-kor még palacsintatésztát kavargattam nekik szombat reggelre, aztá n elvonultam. Terveztem, hogy elmegyek pubozni, és Hajni majd csatlakozik hozzám, ha végzett az étteremben. Negyed 11 fele értem oda, kiültem egy vodka-limonádéval, mert tök jó idő volt. Mikor bementem a következő körért, megláttam Toddot az irodából, aztán apu kopasz fejét. Rugbyn voltak 4-en, Grannia, a titkárnője-jobbkeze, és Gemma, a legkedvesebb pénzügyes voltak még ott. Így velük töltöttem az este többi részét. Még jó, mert Hajni végül éjfélig dogozott. Aranyos volt mindenki, és jókedvű. Nagyon is. Kedves dolgokat mondtak rólam, Todd szerint sem kell foglalkoznom az – ő szavaival élve – tanulatlan adminos lányokkal... és hogy Sam mindig milyen szépen beszél rólam, stb. Szóval jó volt, kellett már a lelkemnek :D A további vodkákban és jager-bombákban már nem vagyok biztos, mennyire volt rájuk szükségem :)
Egy kicsit még maradtunk miután Hajni megjött, aztán megérkezett a taxi a többiekért, mi pedig hárman kocsikáztunk haza. Köszönet Hajninak :D Aki nálam aludt, mert kedves anyukája lényegében kitette otthonról arra az estére, mert kellett a szobája a sok vendégnek: nagyszülők, tesók, mindenki jött. Abban nincs semmi, hogy Hajni nálam aludt, mert máskor is szokott, mindig szívesen látom, tudja :))) Csak maga ez, hogy más embereket altat az ágyában, a szobájában, ahol a személyes cuccai vannak... és mindezt szinte az utolsó pillanatban közli, mint mindent... Karen nagyon ki volt akadva, amikor mondtam neki... ha egy kicsit is ismerné, tuti megmondaná neki, hogy ez mennyire nagy bunkóság, azt mondta... „Ez olyan, mintha én megkérnélek, hogy menj el valahova egy éjszakára, mert jön például az apukám!”... „extremely rude, extremely rude...” Hát igen. De jó volt, még megittunk egy üveg bort, beszélgettünk, és majdnem 3 óra volt már, mikor ágynak dőltünk.
Szombat reggel együtt indultunk el, beugrottunk a boltba, onnan aztán átsétáltam az irodába. Nem volt semmi extra egész nap, Natalie-val voltam... Ja, kicsit megbotránkoztak Louanne egyik facebook-státuszán: kiírta, hogy valaki elvinné-e őt és az egyik barátnőjét este x helyre kocsival egy kis ezért-azért cserébe? Ő leírta azt is, hogy konkrétan miért... ezen az sem javított, hogy aztán odaírta, hogy ezt a barátnője ajánlja fel, nem ő... mindezt alig azután, hogy kihirdette, hogy le van foglalva az ibizai nyaralása... na mindegy, az egyik sales-es srác fedezte fel (nekik van idejük facebookozni:), és mindenki megbotránkozott rajta. Én csak hallgattam... jobb, ha ilyenkor csendben maradok :)
5-kor végeztem, hazasétáltam, bár Todd felajánlotta, hogy hazadob. De már péntek este elterveztem, hogy sétálni fogok, úgyhogy tartottam is magam ehhez. Beugrottam a Waitrose-ba, ahol találkoztam Hannaval, a svéd lánnyal, meg a pasijával. Egy hónapja vannak együtt és azt tervezik, hogy pár héten belül Svédországba költöznek nyár végéig, és Hanna majd visszajön vizsgázni. Vagy csak a vizsgák után költöznek, még nem tudják. Szeptemberben aztán vissza, és mindketten Londonban járnak majd egyetemre. A pénz miatt egyiküknek sem kell aggódni... Hannanak már van is munkája otthon a nyárra. Könnyen szerez a pasijának is, hiszen apunak csak egy szavába kerül. Egy kicsit biztos az irigység is beszél belőlem, hogy egyeseknek milyen könnyű az élet, minden csak úgy szó szerint az ölükbe pottyan... viszont tényleg nem tud értékelni semmit, a kis dolgokat, mint például én... Hannaról amúgy is írtam már szerintem korábban... több pénzt költ el egy héten, mint Hajni meg én összesen egy hónap alatt... és nem azért, mert a családja itt kint olyan jól fizet... tudjátok, a család, aki annyira, de annyira rosszul bánik vele. Csak az a baj, hogy néha a kis füllentései ellentmondanak egymásnak... Teljesen rá vall az is, hogy a suliban tervezgetett Windsor-napunk fő programjának ő halál komolyan a vásárlást (Zara, stb.) javasolta...
Na ennyi elég is volt róluk :) Hazasétáltam tehát, vacsiztam, egy nagyon kicsit beszéltem anyáékkal, aztán egyszercsak 11 óra lett, én pedig lefeküdtem.
... és talán túlságosan is kialudtam magam, ugyanis majdnem 10-ig húztam a lóbőrt. Mondjuk kb. fél 8-tól félóránként felébredtem, de meggyőztem magam, hogy maradjak az ágyikóban :)
Blogot írtam, pakolásztam, hülye vacsifőzős-vakrandis műsort néztem a tv-ben, ez már a legalja... de jóképű volt a pasi benne, ami itt az angoloknál igen ritkaság számba megy :) Elvileg 3 körül jön Hajni. Eredetileg sétát terveztünk mára, de fos idő van, jellemző...
Ja, anyu valamelyik nap kérdezte/mondta, hogy baj volna-e, ha havonta fizetne? Mert új rendszer van (a Yasmin után kapott támogatással ugyebár eddig is pontosan el kellett számolnia), ő sem érti igazából (csak Bert), de erre kérte a könyvelő. Mondtam, hogy néha most is szinte így van, nekem aztán teljesen mindegy :) Van, hogy elfelejtjük mindketten, meg ha nem muszáj, nem szeretek állandóan a bankba rohangálni. Azt mondta ad közben kézpénzt, ha kell, de erre nem lesz szükség, szerencsére nem élem fel hétről-hétre a keresetemet, csúnya is volna :) Egyetlen nem szimpi dolog ezzel kapcsolatban, hogy majd elvileg úgy lesz, mint anno a repjegyekkel például, hogy többet utal, és valamennyit majd visszaadok...
Még egy dolog, amit a héten elfelejtettem: lefoglaltam augusztusra a repjegyemet!!! Mivel Gabrosék (unokatesómék) esküvője fix (hacsak meg nem gondolják magukat:)))) augusztus 13., és azon tuti otthon akarok lenni, így nem igazán volt mire várni. Most nem játszom meglepősdit – többek között azért sem, mert a nagy bőröndöm fel sem férne a domaszéki buszra, bizonyos típusokra legalábbis :) – tehát a valódi dátumokat közlöm most azokkal, akiket érdekel: agusztus 4-én szállok fel Gatwickről és 17-én jövök vissza. Mivel addig nem megyek haza, gondoltam nem csak 9-10 napra megyek, mint tavaly nyáron, hanem majdnem két hétre. Jó lesz :) Nem beszélve arról, hogy így megúszok két hetet az öthetes nyári szünetből :)) Ennek anyu annyira azért nem örül szerintem, bár nem lesz olyan vészes, mert a 8-i héten kezdődik Yasmin háromhetes oxfordi fizioja, szóval nem kell neki megőrülni velük itthon... Ja, és megint a Malév volt a legolcsóbb, hihetetlen! A Wizzairt is nézegettem: csábító, hogy tulajdonképpen nincs súlykorlát (na jó, 32kg), viszont Luton... ahova kivittek volna, kijöttek volna értem... de hétköznapokon az autópálya egy rémálom... és ha már mehetek Gatwickről is, olcsóbban, akkor miért ne?
Utolsó kommentek