Reggel csak háromnegyed 8-ra jöttem, apu addigra már elvitte a gyerekeket, mi pedig indultunk anyuval kutyát sétáltatni: ma megmutatta, hogy jutok el a csatornához, ami mentén végig lehet sétálni a pubig. Mondta végig, hogy nem tévedhetsz el... nem is tévedtünk el, csak kicsit túlmentünk a kapun, amin át kellett volna mennünk :)))) Ja, és bőrig áztunk... akkor még nem esett mikor elindultunk, ám később annál inkább. Még jó, hogy este hajat mostam :)
Ma igyekeztem minél többet megcsinálni, hogy holnap viszonylag nyugodtan tudjak suliba menni: végeztem a holnapi portörléssel, ablak- és tükörtisztogatással (még a maltercseppeket is levakartam a konyhaajtóról), közben mostam, Pauline-ékon keresztül feljutottam az emeletre, le-, majd átvittem a matracot meg az ágyneműt magamhoz, aztán egy után nekifogtam a vacsi előkészítésének: mindenféle zöldségeket pucoltam meg daraboltam, tököt, krumplit és valamit, aminek nem is tudom a magyar nevét :)))
Ezután magamnál is kitakarítottam, hogy holnap anyusékat valamennyire tisztaság várja. Közben skype-olgattam, majd háromnegyed 3-kor visszajöttem, és folytattam a vacsit. Sonkát sütök hozzá, Karen szerint elég csak simán beletenni egy tálba mindenféle olaj, folyadék és fűszer nélkül, ahogy szokták. Én mondtam, hogy máshogy csinálom, úgyhogy egy kicsit be is fűszereztem még délelőtt, hogy legyen íze. És én tettem olajat, meg egy kis vizet is alá.... Egy kicsit tartottam a fogadtatástól, de imádták. Karen szerint már ezt is átvehetem. Igen, az ég világon semmit nem úgy csináltam, ahogy ő mondta, ezért lett olyan finom minden :))))) Merthogy Yasmini pont akkor ért haza fizioról, amikor kész lett. Még neki is nagyon ízlett, amit többek között a címben már szereplő mondattal adott a tudtunkra. Apu felszelte az egész kissonkát, anyu mondta, hogy holnap a maradékot teszi majd a szendvicsekbe... csak hogy a végére nem volt maradék :D Na jó, ennyi elég is arról, hogy milyen jó voltam ma :DDD
Vacsi után anyu teniszre vitte Sebet, mi pedig dumáltunk hármasban apuval meg Yasy-val, közben pakolásztam. Matt mondta, hogy Sam mondta, hogy milyen jól és gyorsan dolgozom, nagyon könnyen tanulok, stb. Azért jól esik, hogy így látja, szerintem is így van :) És ezt most nem arcoskodásból mondom, de egyesekhez képest tényleg sokkal jobb munkaerő vagyok, még így is, hogy nem beszélek rendesen angolul.
Tusolás előtt apu még rávette Yasmint, hogy evezzen 3 pecet. Nagy sírással elkezdte, és aztán Matt olyan jó fej volt: ült mögötte, és mint egy közvetítésen, nyomta a szöveget 3 percig. Én a konyhában voltam, olyan jó volt hallgatni, szinte láttam is magam előtt, ahogy Yasmin lehagyja a magyar versenyzőt, ahogy Matt mondta :) Máskor is szokott egyébként ilyet, ha Yasy vagy Sebastian olyat csinálnak, amihez nincs kedvük... észre sem veszik, hogy telik az idő, és nevetgélve végigcsinálják.
Matt amúgy tegnap is jó fej volt, illetve csak mint anyu, ő is mindig figyelmezteti Yasmint a köszönömökre és egyebekre. Tegnap reggel is sokszor rászólt, hogy még szebben kérjen meg erre-arra (legtöbbször amúgy szépen kér), aztán amikor indultak, mondta, hogy köszönje meg, hogy segítettem neki a reggeli készülődésben. Mondta, hogy „Yasmini, én azt hittem, hogy ezt minden reggel megköszönöd.” :) Matt amúgy tényleg mindent-mindent megköszön, olyat is, amit egyáltalán nem kellene, Karen „csak” mindent köszön meg :D Azért ezek jól esnek... ezért „elnézem” a rendetlenséget :DD
No de térjünk vissza a mai napra: a futam után tusoltunk (nagyon akar anyáékkal, de főleg Orsival találkozni, ez volt a fő téma; át akar jönni hozzám egy teára, stb.:), aztán gyorsan felöltöztettem, és még gyorsabban leléptem. Kettő, azaz kettő perc alatt átöltöztem és 12 perces rekordidő alatt bent voltam az irodában, így fél 7-kor már az asztalnál ültem. E-maileket küldözgettem, majd Sam hívott is, hogy azt csináljam, dehát magamtól is kitaláltam :) Pauline közben telefonált, hogy holnap el tud vinni angolra :) Fél 10-ig dolgoztam, aztán benéztem Mónihoz a Villa Biancaba.
Ittam egy forrócsokit és kaptam egy sport szeletet is, 10-kor másra sem volt szükségem :) Dumálgattunk, a munkatársai kérdeztek Yasminról, aztán fél 11 fele, zárás után mindenki ment haza. Itthon csak blogoltam, tusoltam, most pedig megyek alukálni, negyed egy van... bár így, hogy alig több, mint egy órája értem haza, nem rossz :)
HOLNAP JÖNNEK ANYUSÉK!!!!! :D:D:D
Utolsó kommentek