Thula ma csak háromnegyed 7-ig hagyott aludni. Komolyan olyan, mint amikor egy éjszakai takaró-tolvaj  alszik melletted... csomószor arra ébredtem, hogy fázom, mert ahogy ráfekszik a takaróra, folyamatosan húzza maga felé...

Reggel gyönyörű volt az erdő: kicsit köd volt még, és ahogy a napsugarak beszűrődtek a fák között... tényleg élvezem ezeket a reggeli sétákat :) Itthon szokás szerint ment minden, majd háromnegyed 9-kor útra keltem. Feladtam az OEP-nek a lemondó-levelemet, majd munkába álltam. Lett volna még mit csinálni, de egykor eljöttem. Sam mondta, hogy bármi van, hívjam fel, majd próbál intézkedni. De mondtam, hogy szerintem rendben leszek... van átalakítóm arra az esetre, ha a reptéren kell éjszakáznom.

Hazaértem, ettem, majd beszélgettem Pauline-nal. Mondta, hogy milyen nehéz minden nap értelmeset írni Yasminnak... mondtam, hogy én is küzdök, egyrészt mert minden nap beszélünk/facebookozunk/sms-ezünk amúgy is, másrészt mert elküldés után sokszor rájövök, hogy elgépeltem/elvétettem valamit. Ma például lemaradt az „s” a „parents”-ről, valamelyik nap meg csak az egyik felét írtam át egy kifejezésnek, egy másikban meg fordítva gépeltem két betűt... erre mondja Pauline, hogy ma is milyen jót írtam, és hogy éppen mondta Bertnek, hogy senki nem mondaná meg a kommentjeim alapján, hogy nem angol vagyok... hát azért de... csak tudnám miért nem olvasom újra rendesen elküldés előtt :)

Szóval dumálgattunk, aztán fél 3-kor jött értem Hajni, és bementünk Camberley-be. Megmutattam a sulit és a „Mallt”, ittunk egy forró csokit a Starbucks-ban, aztán hazadobott, és már mennie is kellett. Előtte írt Karen sms-t, hogy skype-olhatunk-e, és hogy már nagyon várja, hogy találkozzunk, de ekkor még nem voltam itthon. Egy fél órát azért tudtunk beszélni, mikor hazajöttem. Menniük kellett a kórházba, a második műtét itteni idő szerint 7-kor volt. A műtét maga egy órás, és reméljük, hogy még ma kijöhet.

Karennel megbeszéltük, hogy majd meg kell tanítanom Mattet medencét takarítani, mosni és skype-olni :) el kell kérnünk Bert mikrofonját :) Megkért, hogy pakoljam majd ki a bőröndöket (nyilván megtettem volna), azt mondta, hiszem vagy nem, de majdnem minden tiszta :) Pauline is átjött, hozott nekem valami isteni sajtszószos-parmezános tésztaféleséget. Nevetgéltünk a kis „afféromon” a munkásokkal, alig várják, hogy hallják a sztorit. És Yasmin megint előjött a kosárlopós történettel. nem felejt... jó kedve volt mindenkinek :DDDD

Kicsit rendbeszedtem a konyhát, szokás szerint elmostam a munkások bögréit, behoztam a kukákat, aztán vasaltam, és közben Renivel skype-oltam, ami érdekes volt, mert neki nincs mikrofonja, úgyhogy én beszéltem, ő írt :) Ezután Ginával is skype-oltam, majd letusiztam és megnéztem az otthoni X-faktort. Voltak benne nagyon jók, a Hallelujah-s fiúba teljesen beleszerelmesedtem :D

X-faktor közben letörölgettem a Karenék szobájában lévő nagy tükör körüli képkereteket, csak hogy csináljak valamit :) Megnéztem egy How I met your mothert, most pedig megyek aludni.