Hát nem mondanám, hogy kipattantam az ágyból háromnegyed 8-kor... maradjunk annyiban, hogy sikerült felkelnem. Tusolás, halk készülődés, reggeli, és indulás.

Annyira örültem, hogy már reggel is meleg volt, így kardigánban pont jó volt. Beértem,  legelőször is kivízkőtelenítettem a vízforralót azzal a porral, amit Karen múltkor nekem adott (nem használtam el, mert az én vízforralóm nem vízköves még, én ugyanis mindig kiöntöm a vizet).

A konyhai akcióm után új feladatot kaptam: az API-e-mailekre válaszolgatni és kinyomtatni őket, 1017 darab e-mail volt, márcuis 31-i a legrégebbi, rengeteg olyan van benne, akik már rég elmentek, és meg sem lett nyitva az e-mail... Visszafele kezdtem, és 7 óra alatt május 13-ig jutottam. Merthogy közben válaszolgattam mindenféle egyéb kérdésekre, amik az API-s e-mail címre jöttek, de persze mindig meg kellett kérdeznem valakit, hogy mit írjak... Ezzel végeztem, illetve csa abbahagytam, mert még mindig rengeteg van... Az utolsó órában ezeket válogattam, foglalási kódokat keresgéltem, stb...

Egyébként jókat dumáltunk a lányokkal napközben. Mondták, hogy bármikor mehetek velük bulizni. Vicces lenne azokkal a lányokkal, akiken minden héten megbotránkozunk...

Alig vártam, hogy 5 óra legyen. Nem vagyok másnapos, de azért annyira nem is vagyok jól, mint múlt héten :) Lejárt a műszak, elindultam, de a Waitrose-nál már meg is álltam: beugrottam egy kis kekszért, úgy megkívántam. És vettem végre füzetet is, majd ha egyszer unatkozok, beleírogatom az irodában eddig felírtakat.

Biciklizés közben beszéltem Ginával egy kicsit. Gondolkodtam, hogy ma is kimenjek-e, de végül úgy döntöttem, hogy "miért ne?". Hazaértem, főztem egy kis tortellinit, megvacsiztam, skype-oltam egy kicsit anyusékkal, aztán tusoltam és már jöttek is értem Gináék, Nikiék kocsijával.

Először benéztünk a közelebbi pubba, hogy ott lehet-e nézni a BL-döntőt, de valószínűleg nem lehetett, így megint a Rose-ban kötöttünk ki. Guinesst ittunk és meccset néztünk, mint a pasik. De nyilván azért, mert egy angol csapat sem volt érdekelt, nem övezte akkora érdeklődés a meccset. No mindegy, én az Internek szurkoltam, és amint az eredmény mutatja, jól végeztem a dolgom :))

Meccs közben/után voltak beszélgetőtársaink, egyszer például egy iszonyatosan durva skót akcentussal próbálta megértetni magát a srác. Ez volt a legdurvább, amit életemben hallottam, tényleg nagyon nehéz volt megérteni. Volt még 3 pasi, akikkel végül kint is dumáltunk a meccs után, katonák vagy mik, de nem éppen korunkbeliek, legalábbis a háromból kettő biztos nem. Megtudtuk, hogy szexi az akcentusunk... "Akartak" magyarul tanulni... A kis pincérfiú is szolgálaton kívül volt ma, de nem beszéltünk sokat. Viszont küldött nekem egy Guinesst, kedves volt tőle :)

Elég fáradt voltam, a lányok pedig ma jódolgukban megégtek egy kicsit a napon, úgyhogy 11-kor haza is jöttünk. Még megírtam ezt a bejegyzést, nem akartam holnap kettőt írni...

Most mindjárt éjfél, tusi és alvás, azt hiszem, nem kell altatni. Valamennyire muszáj kipihennem magam, ha nem akarok holnap mosott ... lenni Windsorban.

Ja, és persze ezúton is nagyon boldog 21. szülinapot kívánok a drága, egyetlen hugicámnak, remélem szép napod volt, és használtad az ajándékot!!! :)