Este ismét egy órakor tértem nyugovóra... nem lesz ez így jó... Azzal fogadtak, hogy Yasmin sincs jól, úgyhogy valószínű ő sem megy ma suliba. Tényleg nem nézett ki jól, forró volt... éjjel sem aludt jól. Mivel porszívózni nem akartam, mert otthon voltak, és vasalni sem álltam neki, volt vagy negyed óra, amíg semmit nem csináltunk. Aztán hirtelen jobban lett, gyors tusolás, majd indulás a suliba... mindezt viszonylag nagy sebességgel :) Mondta is Yasmin, hogy én szerencsére nem olyan vagyok, mint az előző lány (még mindig itt tartunk... már kezdem sajnálni szegény román csajt, annyi rosszat mondott már róla Yasmin...), sietek, ha sietni kell :) Magam miatt is siettem azért, nekem is suli volt :)
Bár akár időben is elindulhatam volna, kicsit késve sikerült csak bringára pattannom. A suliban van még 3 új lány: egy szlovák, egy német és egy spanyol. A kedden érkezett –Gokulhoz hasonlóan – nepáli csaj és a nem tudom milyen nemzetiségű pasi mellé. Elena pedig, az eddigi spanyolunk, mint kiderült, végleg hazaköltözött Spanyolországba...
Suli után egy nagyon kicsit plázáztunk Hajnikával, aztán bankban is voltam, majd hazatekertem. Jajj, annyira mérges vagyok magamra. Kihoztam egy tök jó fekete kabátot otthonról (még gimiben vettem.... azt hiszem harmadikban, uhhh, 6 éve legalább...). Szóval tök jó, fel lehet az oldalán húzni a cipzárt... ez lett a veszte... Amíg ugyanis a plázábn rohangáltam, lehúztam az oldalsó cipzárokat, viszont elfelejtettem visszahúzni őket, mielőtt nagy lendülettel felpattantam a biciklire... így eltört a cipzár legaljának a hátsó része... nem tudom, hogy ki tudom-e itt cseréltetni valahol, ők ilyenkor már eldobják a cuccokat...
Mivel Sebastian itthon volt, mentem is át gyorsan, már egykor. Porszívózás, husiszeletelés, vasalás. Éppen elkezdtem sütni a rántott husit, amikor hazaérkezett egy nagyon mérges-sírós Yasmini... anyu nem tudta, hogy minden „term” elején be kell iratni Yasmint a színházba... eddig mindig csak mentek és fizettek, már 4 éve. Ma viszont közölték vele délelőtt, mikor telefonált, hogy már nincs hely Yasmin számára... Egész nap próbálta eltitkolni előle (különben nem dolgozott volna fizion), és próbált intézkedni. Engem is hívott kétszer is, hogy beszámoljon a fejleményekről :))) Anyu is be volt ijedve, Yasmin nem bocsátotta volna meg neki, ha miatta nem mehet... Végül happy end lett, a főnök engedélyt adott. Anyu azt mondta mindent bevetett, még a testét is felkínálta :)))) Bár Yasmin szerint biztos nem kértek belőle, annyira nem jó :))) Tegnap reggel is anyut kritizálta, meg hogy hozzám képest is milyen... pedig... szeretnék én így kinézni. Nemcsak 40 évesen, hanem most is :D
Egyébként Karen is beteg, illetve nem gyógyul... nem néz ki és nem hangzik valami jól. Dehát az anyák nem lehetnek betegek... íratlan szabály... Ittunk is egy gyógyító tequila-görögdinnyés-narancslé-koktélt :) Tegnap vicces volt, mert még csak ketten voltunk apuval, amikor mondta, hogy ugyan igyunk már egy kis bort, és pont a szép új poharakba töltögettem a nedűt, amikor a munkás bejött :) Meg is jegyezte, hogy nincs-e kicsit korán az ivászathoz? :)
Tehát lett színház a végén, így én Sebastiannal maradtam. Volt egy kis zokni-harcunk :) Aztán szinte egyszerre ért haza anyu és a már-már anyut beérő apu: tegnap egy kulcsért forgattak fel mindent... ami végig apu kulcstartóján pihent, amit persze ellenőrzött :)
Itthon neteztem, amikor volt, e-maileztem jó sokat, és beszéltem anyusékkal egy kicsit.
Utolsó kommentek