Elég keservesen keltem reggel, de sikerült :) Átmentem, Seb és anyu matek házit írtak, nekem is be kellett szállnom. Itt aztán nem stresszelnek rajta. Anyu szerint napi fél órát kell rászánni, amennyit sikerül, annyi lesz kész... Alapvetően leginkább nem ért egyet a házival, mint olyannal, szerinte csak a suliban kellene tanulni. Na de kicsit eltértem a témától...

Yasmini még aludt. Ekkor még nem tudtuk, hogy fél 11-ig húzza majd a lóbőrt :) A porszívózáson kívül mindennel (vasalással is) kész voltam már háromnegyed 10-kor. Anyuval dumálgattunk, elrendeztük a pénzügyeket, csekkeket, aztán eljöttem, és kicsinosítottam magam az „interjúra”. Hajni tök aranyos volt, felajánlotta, hogy elvisz. Először beugrottunk az irodába, gyorsan konzultáltam Simonnal, hogy mit gondol a gépemről, és vittem be pár csavarhúzót, hogy szét tudja szedni Yasmin gépét. Sammel is gyors megbeszéltem, hogy szombaton megyek csak. Azt mondta, hiányzom - gondolom felhalmozódott a meló...

Egy icipicit késve érkeztem a suliba, de nem volt gond, a nő is akkorra készült el. Nagyon barátságos volt, vagy háromnegyed óráig eldumálgattunk, ebből a végén kb. 5 perc volt a teszt. Mondta, hogy majdnem visszahívott ma, mert ma hallgatta meg az üzenetemet a rögzítőn :) Kérdezgetett mindenféléről, aztán felolvastatott velem egy cikket, majd még dumáltunk, aztán kitöltöttem a tesztet (azt mondta semmi baj nincs a nyelvtanommal, kettőt rontottam az 50-ből), aztán írnom kellett magamról. Kérdezte, hogy lehetne-e, hogy 15 perc helyett csak 5 percet ad rá? Hát, kb. 3 mondat után elvette, azt mondta jó lesz... a következő kisdiák már várakozott... a legjobb csoportba tett, itt egyben van az L1 és L2, mondta, hogy ha majd vizsgára kerül a sor, meglátjuk, hogy melyikre küld... de a felkészülés egyben megy. Ő lesz a tanárom, aminek ő nagyon örült, mert szimpi voltam neki. Az óráim pedig: kedd és csütörtök, 9:30-11. Be is fizettem, kifelé menet (majdnem elfelejtettük) azért kitöltöttem a beiratkozási lapot is :)

Szegény Hajni egy csomót várt rám... Elsétáltunk a központba: postára akartunk menni, de zárva volt. A bankban elintéztem, amit kellett, aztán vettem egy keresztpántos kis barna táskát, amit már régóta nézegettem. Beugrottunk a Sainsbury’s-be, vettem egy bégelt ebédre, aztán hazajöttünk, és végre megmutattam Hajninak a kis lakásomat. 1 körül már mennie kellett, én pedig szépen elcsomagoltam a nyári lábbeliket...

3 előtt átmentem, Yasmini már túl volt a délutáni tornán anyuval, és készen állt Annara 4-től. Letusoltunk, hajat mostunk, felöltöztünk, aztán megmutatta Bertnek, hogy tud sétálni :) Elmentek fiziora, Sebastian pedig játszani ment az egyik haverjához, úgyhogy nem volt rám szükségük. Felporszívóztam, mert reggel nem akartam felébreszteni Yasminit... aztán átmásolgattam a képeket a gépemről Yasminéra... el is telt egy csomó idő vele. Ja, mert az újságot még nem mondtam: kicsit zavaros volt a helyzet a töltőkkel (az én töltőm nem tölti az én gépemet, de töltötte Simonét; Karen töltője nem tölti a gépemet... így azt hittük, hogy – mint sokaknak – nekem is ki kell cserélni az akksit is). Mivel ma bevittem a gépet, ki tudtuk próbálni, hogy valóban van-e baja az akksinak... és nincs!!!! Úgyhogy apu hazahozta Todd töltőjét (ami tölti, és Toddnak nem kell szombatig, mert szabadságon van), amivel tudom tölteni, ő pedig rendelt nekem egy újat, ami elvileg pénteken megjön. Kérdeztem, hogy garancia alatt megy-e ez, de mondta, hogy a Dellt inkább kihagyták, mert valószínűleg nem néznék jó szemmel a láthatóan egyszer már szétkapott töltőt... így rendeltek nekem máshonnan, ne aggódjak, fizeti, húsz font. Remélem működni fog, mert ilyen olcsón sehol sem láttam, bár Simon nyilván tudja, hogy mit csinál :) A lényeg, hogy újra van gépem! És Yasminijét is megcsinálta, úgyhogy ma Simon a nap sztárja :)

6 felé hazaértek, megvacsiztunk, elpakoltam, átöltöztettem, ágyba tettem a kishölgyet, aztán fél 8 felé eljöttem. Nem tudom, hogy meddig tart, de Yasmini tényleg más, ahogy ígérte. Persze kiborult már párszor, de a „Tudod, az a...” kezdetű mondatok helyett „Bármelyiket.” a válasz, ha a hajgumiról, bugyiról, leggingsről, stb. kérdezem. Ma is mondta, amikor hajgumit vittem, hogy ne is nézzem, amelyik először a kezembe akad... Örülnék, ha így maradna, de sajnos nehéz elhinni, hogy az a Yasmini, akinek soha semmi nem volt mindegy, egy csapásra eltűnt :) Mondtam is, hogy hozzá kell szoknom az „any” szóhoz a szájából :))

Tehát ez volt a mai napom. Akartam egy Amerika-értékelést, de mivel örülök, hogy sikerült behoznom a három napot, szerintem későbbre hagyom... vagy csak hagyom... Bár érdekes dolgokat tapasztaltam, amiket érdekes lenne később újraolvasni... például, hogy mennyi meleg ember van kint... valószínűleg százalékban ugyanannyian vannak, csak ott egy cseppet elfogadottabb a dolog... na jó, ebbe most nem megyek bele :) Összességében – persze egy hét alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni – de élhetőbb helynek tűnik... Karenék is ezt gondolják, 4 hét után. Persze nem dolgoztunk, fizettünk számlákat, stb., egyszerűen csak úgy tűnik...

aannaa: a videót nem tudom miért nem engedi megnézni, azt pont én tettem fel, és nem állítottam be semmi ilyesmit. Lecsekkoltam most az előbb, teljesen nyilvános, nem tudom, hogy ott miért nem engedi. Itt a link még egyszer: https://www.youtube.com/results?search_query=pinkcupcakes13&aq=f

És mindenkinek bocs, akinek nem válaszoltam, igyekszem behozni magam...

Az estét gondolom kitaláljátok, hogy blogírással töltöttem :) Elgondolkoztam, hogy lehet, hogy most kellene abbahagynom az egészet, de nem megy...

És a netem megint rosszalkodik... mondjuk erre számítottam az építkezés és az eső miatt. Merthogy tegnap és ma már megtisztelt bennünket a jó kis angol időjárás... Na megint egy óra lett rám basszus... nem baj, holnap csak 9-re megyek :) kb. este 9-ig vagy tovább, előreláthatólag szünet nélkül...

Most azt hiszem elláttalak titeket olvasnivalóval :)