Gyorsan összeszedtük a cuccunkat, aztán megvolt a nagy találkozás. Úgy hajtotta magát apu felé, olyan édes volt... 1 körül hazaértünk, anyuval leakadtunk, hogy hogy lehetséges egy hét alatt ennyire lelakni a lakást :) Valami szagot éreztünk a konyhában, na és a szőnyeg... tele Holly fekete szőrével... és természetesen semmi nem látszik a szép rendből...
Yasmini rögtön belevetette magát a medencébe, mert tipikus: százágra sütött a nap. Kíváncsiak voltunk, hogy hogy megy majd az úszás, de szerencsére jól, mondjuk kicsit félt az elején. Én nem maradtam sokáig, elvonultam pakolászni és pihizni. 4 körül visszamentem, akkorra már itt volt a vendégek egy része. Mondták, hogy igyak valamit, maradjak, mindjárt esznek, de inkább magamhoz vettem egy kis kaját és ismét elvonultam, kellett már egy kis idő egyedül, és kicsit fájt a torkom is, nem éreztem jól magam. Mivel a gépem nem működött, illetve a töltőm, Karen odaadta az övét, mondta, hogy másnap reggelig tuti nem nyúl hozzá. Valamikor az este folyamán Seb felkiabált, hogy menjek le, mert hozott nekem csokitortát :) Jobban mondva hoztak, mert Yasmin és Lisa egyik kislánya kivételével minden gyerek elkísérte, öten jöttek. Mondtam, hogy már pizsiben vagyok, de mondta, hogy nem baj, menjek le, bocs, ha felébresztett, üdvözöl újra itthon és örül, hogy megjöttem és újra velük vagyok :) Olyan édes volt, ő, aki sose mond ilyeneket :) Azt gyanítottam, hogy anyu „utasította”, hogy ezt mondja, de mint hétfőn kiderült, csak tortát küldött, nem adott további instrukciókat.
Ezután csak tv-ztem, majd fél 8-kor álomra hajtottam a fejem.
Utolsó kommentek