Na hát a nap legfontosabb eseményét már tudjátok: szombat délután megyünk haza!!! És ahogy Fruzsi írta: boldog gyerek = boldog au-pair, avagy sokkal többet ér 3-4 nap jó hangulatban, mint 7 nap sírva, hisztikkel, veszekedésekkel... ez most nem az a „holiday”, ami annál jobb, minél tovább tart, akármennyire is évezem a napsütést... És legalább nem maradok le egyetlen óráról sem az új sulimban, már ha engednek beiratkozni :)

És ma délután kb. fél 4-ig egyedül voltam. Miután reggel 9 előtt elmentek fiziora, én elkészültem, aztán elvonatoztam a Galleriaba, a plazaba. Pont az orrom előtt ment el a vonat, úgyhogy jó sokat vártam sajna... de nem szálltam rossz vonalra... (mint tegnap Karen irányítása alatt; és amúgy ő este is megcsinálta egyedül:)

A plazába érve azt sem tudtam, hova menjek... Sokmindent vettem... ajándékokat is akartam, de nem volt annyi időm, hogy rendesen szétnézzek. 3-4 üzletben voltam összesen. Sikerült beszereznem egy régen vágyott farmerdzsekit és igazi farmer(eke)t (Levi’s), akciós szandikat (például Calvin Klein, gyönyörűséges), Bertnek megcsináltattam a „neves” sapkát, ettem egy kis péksütit, és már fél 3 is volt. Mindenki nagyon kedves volt egyébként mindenhol, tudtam a kártyámmal fizetni, csak az zavart, hogy néhány helyen igen nagy össze-visszaság volt, bár ez ugyebár nem amerikai sajátosság... A vásárlók is sok helyen hozzámszóltak, volt, aki megdicsérte a szemüvegemet, a megállóban is beszéltek hozzám, meg aztán a nagy csomagomat látva a vonaton is megszólított egy pasi. Beszéltünk St. Louis-ról, Magyarországról...aztán leszálltam :) Ja, és még egy fontosat vettem: még egy Fossil órát. Mindig is akartam egy alkalmibbat és egy hétköznapibbat, csak Angliában drágálltam, itt jóval olcsóbb volt. Ja, és még valami... a Macy’s és a Dillard’s hatalmasak... több szinten, óriási területen... komolyan el lehet tévedni... ezért is csak ezekben és egy-két kisebb üzletben voltam...

Hazaértem, ittam egy sört, aztán anyu elment intézni a saját farmer-projektjét :) Összedobtam egy isteni carbonarat vacsira, aztán Yasy-val lementünk a Bread Company-ba netezni meg forrócsokizni, majd át a „családi szobába”, aztán 7 fele haza. Nem sokkal később anyu is hazaért, jó kis kalandja volt a metrón...

Ágyba tettük Yasmint, aztán ki-ki csinálta a maga dolgát. Én elpakoltam az új cuccaimat, anyu pedig blogolt. Aztán ettünk cheesecake-t, most blogolok, aztán megyek tusizni és szerintem nemsokára alszunk.

Yasmin ma egyébként megint nagyon ügyes volt állítólag, és Dr. Park is nagyon meg volt elégedve az állapotával, háromnegyed óráig cseverészett velük, anyu szerint az ő hatására volt ma beszédesebb, mint általában :))))) Dr. Dobbs pedig megnyugtatta őket a térdén érzett darázscsípés-érzéssel és a zsibbadással kapcsolatban. El fog múlni, csak kell neki egy pár hét. Tehát ma mindenki boldog :)))) Szombat délután indulunk :DDD