Reggel megint nem sikerült a tervezett időpontban felkelnem, ugyanis negyed 8-kor riadtam fel újra... Átballagtam, a kuka már ki volt húzva, Karen "ijedtében" kivitte, mert megint nagyon korán jöttek. De persze fogalma nem volt, hogy még 2 másik zsákban is a szelektív szemét van :)
Yasmini reggel is nagyon szeretett, ne menjek haza, szinte minden ruhadarab előtt meg kell ölelni mostanában, tényleg egy örökkévalóság az öltöztetés (és mától toppal bővült a skála, mert már mindenkinek van, így neki is kellett). Ma egyébként nem kellett annyira sietnünk, mert ma voltak valami nagyon jó állami suliban közel hozzánk, ahova 2011 szeptemberétől akarja Karen járatni Yasmint, de most voltak megbeszélésen, mert szeptemberben nem tudnak majd. Állítólag családok költöznek az ország ezen részére, hogy ingyen ilyen jó suliba járathassák a gyereküket. És Karenék is nagyon meg voltak vele elégedve a látottak/hallottak alapján.
Szóval Yasminnak nem kellett sietni, Seb pedig nem volt valami jól, úgyhogy ő egyáltalán nem ment suliba. Reggeliztünk, beszélgettünk. Karen mondta, hogy tegnap apák napja alkalmából Seb az én palacsintámat "tálalta" Mattnek reggelire, Imru mézével ették, és Karen szerint tényleg nagyon jó lehet, ha Sebastian is megette. Szóval Imru jól dolgoztak a méhecskéid! :) Ja, és kávét is főzni akart, csak éppen kávét felejtett el tenni bele, merthogy a tejpor-szerűségre is az van írva, hogy coffee-mate, és Seb kérdezte Karent, hogy miből mennyit, és a végén csak cukrot és tejport tett bele... És még mondta is, hogy milyen fura ez a kávé... :))
Karen fél 10 fele elment Yasminnal, én addigra már pakolásztam, mostam, ezt folytattam azután is a fürdőszobákkal meg a felmosással:) Sebastian egyre jobban lett egyébként, megevett majdnem egy zacskó chipset, bár néha nekem is adott, mindig hozott egy-kettőt oda, ahol éppen porszívóztam, aranyos volt :)
Pont végeztem mindennel, amikor Karen fél 12 fele hazaért. Kicsit még beszélgettünk, aztán elvonultam. Ettem egy kicsit, rendbeszedtem magam, egy kicsit skype-oltam Orsikával végre, aztán eltekertem az Outfitbe, a TK Maxx-be most nem is mentem be. (Tök jó idő volt egész nap, bár sokszor elbújt a nap, de a meleget nem vitte el :) Célirányosan csak szandált néztem, és találtam is. Ezúttal nem olcsóért, de pont ma kaptam vissza Louanne-tól a pénzemet, úgyhogy belefér. Az eladólány egyébként tök kedves volt, kérdezte, hogy honnan jöttem, érdeklődött az országról, hogy jobb-e, minr Anglia, stb... mondta, hogy egyszer szeretné beutazni Európát, és mindenhova el akar menni. Ja, és még odafele találkoztam a kis thai sráccal, aki szinte minden este, amikor 10-ig dolgozom, szembejön velem Frimley-ben, rám is vigyorgott, megismer már. Amúgy most este is találkoztam velük.
Hazatekertem, vártam Orsikámat skype-on, mert megbeszéltük, de csak nem jött. 4-kor átmentem, Sebastian éppen Pauilne-t tanította a konyhában :) Ruhákat hajtogattam, rendbetettem a konyhát, aztán megjöttek Karenék. A vacsi már majdnem kész is volt, mert tegnapról maradt sok minden. Husit, jacket-potatot és salátát ettünk, én még egy kis egy hete lejárt paradicsomlevet, nem volt semmi rossz íze, maximum meghajt egy kicsit, majd holnap beszámolok :)
Vacsora előtt is balhéztak már a gyerekek egymással, akkor is, mint mindig, Yasmin kezdte, és ő sírt a végén. De amit vacsi után művelt Karennel a WC-n... jobbnak láttam a konyhában maradni, így legalább matekoztam Sebbel egy kicsit, miután felfogtam, hogy mi van. Kivonást tanulnak, és teljesen máshogy bánnak a 10-esekkel, mint mi, más módszerrek oldják meg az egész feladatot. Kis számokat írnak a bal felső indexbe, áthúzogatnak, stb... Szerintem a mienk sokkal egyszerűbb volt, Karen szerint pedig ez egyszerűbb... nyilván mindenkinek az, ahogy tanulta, de ez akkor is hülyeség szerintem...
Karen elment a kórházba egy "asztalért" Yasmin állókeretéhez, hogy tudjon mondjuk gépezni az alatt a 20 perc alatt, amíg benne áll. Yasmin még duzzogott a szobájában, meg dobolt a kukán és hasonlók... aztán hazaért anyu, átöltözött, és úszott velem egy kicsit. Karen csak üldögélt a medence mellett, Seb meg labdázni akart velem, a medencébe dobálta be nekem a labdát, én meg ki, és rossz voltam, mert eltaláltam Matt salátáit és hagymáit :) ... ha egyszer lepattan, nem arra megy ám ez a rugby-labda, amerre gondolod :)
Karen kérdezte, hogy szívesen odaadja valamelyik kisebb bőröndjét, ha nem akarom az én nagyomat vinni. Mondtam, hogy minden a súlytól függ, nem tudom még. Erről jut eszembe: képzeljétek, levelet akar írni az American Airlines-nak, hogy legalább hazafele úton nem lehetne-e business-osztályra "upgrade"-elni a jegyeket Yasminra való tekintettel, mert valakinek állítólag megtették...
Úszkáltunk még, aztán Karen elvitte Sebet teniszre, én pedig kint letusoltam Yasmint, aztán magamat, közben megjött apu is. Bent lerendeztem Yasmint, aztán negyed 7-kor eljöttem. Átöltöztem, majd 7-re mentem dolgozni.
Matt szólt Samnek, hogy tegyen róla, hogy valahogy mindig tudjam, hogy éppen mi a fontos tennivaló. Még pont bent volt, úgyhogy megbeszéltem vele a hetet, meg mindent, remélem, hogy mostmár rendben leszek. Lehet, hogy most azt gondolja, hogy a háta mögött kritizálom, de nem hiszem, hogy foglalkozik ilyenekkel, meg úgy egyáltalán velem, van elég dolga... Louanne is bent volt 8-ig, legalább addig nem voltam egyedül. Befizetéseket csináltam, aztán jegyeztem 10-ig, és hallgattam a spanyolok meccsét, ha helyzet volt, oda is néztem :)
Hazafelé basszus két rókával is találkoztam: az egyik még az iroda mellett volt a járdán, nagyon közel, a másik már itt az erdőnél, egy kicsit távolabb... és Nikivel is találkoztunk múltkor a parkban eggyel. Ja, és valamiért annyira fájnak a lábaim, hogy azt hittem, nem tudok hazatekerni, de aztán csak hazaértem :)
Itthon csak blogoltam, most tusolás és alvás.
Utolsó kommentek