2010. január 17. -

Angliai au-pair- és irodai munkaélményeimről olvashatsz, kezdetben ékezetek nélkül :) Mindent persze nem tudok leírni, ami velem történik, nem tudom 100%-ig visszaadni, hogy milyen beszélgetéseink vannak, hogy bánnak velem, hogy érzem magam, de próbálom... Leírok sok - talán felesleges - dolgot, és még több fontosat elfelejtek, de az összkép azért remélem megvan :) Ha véletlenül kerültél ide, és fogalmad sincs ki vagyok, irány a "Csak úgy idetévedtél?"... Ha képeket szeretnél nézegetni vagy többet szeretnél megtudni Yasminról, akkor irány a "Képek + Yasmin" :)

Utolsó kommentek

  • MissMarple: Szia Viki, nem folytatod a blogot az új életedde... (2012.02.24. 12:11) Ami eddig kimaradt...
  • Timiaupair: Szijjja! Elkezdtem olvasni a blogodat, nagyon s... (2012.01.08. 10:58) Ami eddig kimaradt...
  • vica0330: A mostani bejegyzésedet olvasva már kicsit nyugo... (2011.12.03. 20:12) A döntés
  • Utolsó 20

Nem vettem semmit :)

2010.05.09. 23:02 - vikiaupair

3-kor feküdtem le végül, és nem mondhatnám, hogy nagyon sokáig aludtam. Már korábban is jöttek zajok lentről-kintről, de Bert 9-kor végleg úgy döntött, hogy mostmár eleget aludtam :) Ha 25-ször nem csippantotta meg a garázsnyitókat, és nem indította el szerintem mindhárom garázsajtót le-fel, akkor egyszer sem... És aztán jött a többi zaj... A repülőkhöz és az army mindennapos lövöldözéses gyakorlatozásához már hozzászoktam, de ez túl közel van :) Szóval ma este megint korán kell lefeküdnöm, hogy kipihenten kezdhessem a jövő hetet.

Netezgettem, megvettem az "Every little helps" című dalt, ezzel támogatva Libbyt, aki Frannyhez hasonlóan júliusban megy Amerikába, ő is ott volt múlt héten a pubban, az SDR-találkozón. Van egy dal, amit külön neki írtak, és meg lehet venni az Amazonon, iTunes-on. Nem sok, de ahogy a dalban is benne van: "Every little helps, every penny counts." Itt a weboldala, ha érdekel titeket: www.walkingtohappiness.co.uk. Már nagyon jól állnak, biztos összejön nekik a pénz júliusig. Yasminnak tényleg nagy "szerencséje" van a szerencsétlenségben, amiért nem kell aggódni azon, hogy miből teremtik elő a műtét árát...

Hajat mostam, aztán átmentem a tegnap ott felejtett kajámért és tejemért. Matt pont akkor ért haza, Bert elvitte a kocsiért (tegnap taxival jöttek haza), elég vacakul van, és Karen sem érezte jobban magát reggel, ahogy apu elmesélte, sőt... Jó hosszú napja lesz szegénynek: Sebnek háromnegyedórányira innen 4 órás teniszversenye van 2-ig, aztán szülinapi buli Wokingban 6-ig... úgyhogy majd csak este jön haza, irigykedett is tegnap, hogy én sokáig aludhatok :)

Még skype-oltam Ginával (nem mintha nem tudtuk volna, hogy úgyis talélkozunk:), néztem, illetve hallgattam Showder-klubot, majd 2 fele megjött Nikivel, bementünk Camberley-be egy kicsit, de nem vettem semmit. Aztán mivel Niki rosszul érezte magát, Gina hazavitte, majd még visszajött hozzám. Fél 8 fele ment el, jól kibeszélgettük magunkat.

Skype-oltam még kicsit anyáékkal, videokat nézegettem, leveleket írtam, tusoltam, most pedig nyugovóra térek.

A bejegyzés trackback címe:

https://vikiaupair.blog.hu/api/trackback/id/tr231985761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FeketeGabi 2010.05.10. 08:24:07

óóóóóóóóó, ez nnagyon rövid lett :)
már 2. hete reggelizés közben olvaslak, és pont elég a bejegyzésed a pirítósomhoz...de most még megvan a fele :)

vikiaupair 2010.05.10. 13:37:57

egyél gyorsabban, ha látod, hogy rövid :)))))
amúgy igen, ez most elég rövid lett, ha elkezdtem volna részletezni a szombat éjszakai témáinkat, valószínűleg még az ebédidőt is a gép előtt töltötted volna :)
süti beállítások módosítása