2010. január 17. -

Angliai au-pair- és irodai munkaélményeimről olvashatsz, kezdetben ékezetek nélkül :) Mindent persze nem tudok leírni, ami velem történik, nem tudom 100%-ig visszaadni, hogy milyen beszélgetéseink vannak, hogy bánnak velem, hogy érzem magam, de próbálom... Leírok sok - talán felesleges - dolgot, és még több fontosat elfelejtek, de az összkép azért remélem megvan :) Ha véletlenül kerültél ide, és fogalmad sincs ki vagyok, irány a "Csak úgy idetévedtél?"... Ha képeket szeretnél nézegetni vagy többet szeretnél megtudni Yasminról, akkor irány a "Képek + Yasmin" :)

Utolsó kommentek

  • MissMarple: Szia Viki, nem folytatod a blogot az új életedde... (2012.02.24. 12:11) Ami eddig kimaradt...
  • Timiaupair: Szijjja! Elkezdtem olvasni a blogodat, nagyon s... (2012.01.08. 10:58) Ami eddig kimaradt...
  • vica0330: A mostani bejegyzésedet olvasva már kicsit nyugo... (2011.12.03. 20:12) A döntés
  • Utolsó 20

Mintha nem is Anglia lenne - Anitával Londonban

2010.04.18. 22:48 - vikiaupair

7 után csak úgy kipattantam az ágyból, ugyanis sikerült negyed 11-kor lefeküdnöm tegnap :) 8-kor már indultam is, tök simán odataláltam az általam eddig biciklivel még meg nem közelített állomásra. Jó korán oda is értem, vagy negyed órát vártam a vonatra.

A vonaton a rengeteg üres hely ellenére leült velem szembe egy vélhetően indiai pasi, aki többször is megszólított, legelőször még a peronon. Ilyenekkel, hogy van-e jegyérvényesítő?,stb...; kérek-e red bullt, miért nem?, tegyem el! neki kettő van; kérek-e bountyt? miért nem?; diák vagyok-e? mi az az au-pair?; buszra is jó-e a travelcardja? honnan tudom, hogy igen? :), stb... ahányféle kérdés, annyi alkalommal szólt hozzám :) én pedig próbáltam beletemetni az arcomat a füzetembe :)

Beértem, volt még egy kis időm, amíg Anitával találkoztam, úgyhogy elmentem WC-re. 30p volt, de csak egyfontosom volt. Megkérdeztem egy pár embert, hogy fel tudják-e váltani (mert beengedőkapu volt), de nem jártam sikerrel. Aztán kiderült, hogy van egy pénzváltó automata fent, úgyhogy igénybe vettem. Tök jó, bedobsz egy egy- vagy kétfontost, nem is kell megnyomnod semmilyen gombot, és kiadja az aprót lent.

Befutott Anita is, jobban mondva egy kicsit még ő várt rám :) Vettünk egy capuccinot, szerzett térképet, leültünk és megbeszéltük, hogy hova menjünk először. Elmetróztunk a Trafalgar térre, meg akartam nézni, hogy most mi van a Bert által épített épületben. Semmi extra: könyvesbolt és kávézó lenn, fent pedig valószínűleg irodák, ahogy Karen sejtette. Innen elsétáltunk a Buckingham Palotához a St. James parkon keresztül, ami valami gyönyörűséges :) Mondjuk az idő is kitett magáért: nagyon meleg volt és ma is csodálhattuk a teljesen felhőtlen eget! A címem is erre utal, mintha nem is Anglia lenne :) Szóval láttunk nagyon szép virágokat, például érdekes, duplaszirmú tulipánokat. A Buckingham Palotánál valami történésre vártak, le volt zárva az út egy része, és masírozó zenekarok jöttek két irányból is. Nem tudjuk mire készültek, eljöttünk. A Hyde parkban folytattuk a sétát, ami egyáltalán nem nagy durranás szerintem. Nem is voltunk sokáig. A metrómegállónál a térképet böngésztük, mikor megszólított bennünket egy magyar srác, hogy hova akarunk menni. Valószínűleg magunk is rájöttünk volna, de így egyszerűbb volt, és jófejség volt tőle :)

Innen elmetróztunk az Oxford Circus-hoz, ahol aztán belevetettük magunkat a boltrengetegbe. Na jó, ez így túlzásnak hat, mert csak két boltba: a Mangoba és a Zaraba. Én nem vettem semmit...ott...gondolkodóba estem, de nem. Anitának aztán kettő körül haza kellett mennie, úgyhogy még ettünk egy fagyit a mekiben, aho én el akartam menni WC-re, de akkora sor volt, hogy nem tettem... Elkísértem Anitát a metrómegállóhoz, ahol megint masírozó zenekarba "ütköztünk", de ők nem voltak pirosban és szőrös sapiban. Tök vicces volt, mert csak úgy a semmiből tűntek elő, és szépen belemeneteltek a forgalomba, a vezető pasi kitette a kezét, és kész :)

Tehát egyedül maradtam, még benéztem egy-két boltba, és a H&M-ben sikerült is egy kisebb vagyontól megszabadulnom. És nem mellesleg jegyzem meg: egy fekete cucc sincs a ruhák között, amiket vettem :) Mivel nagyon elfáradtam, és a Nextben vásárolt kiscipőm a nap végére feltörte a lábamat (nekem szinte minden cipő feltöri egyébként), hazafele vettem az irányt. Pont elértem az öt óra körüli vonatomat. A vonaton ma tanultam egy új szót: "rear". Hát szégyen-nem szégyen, eddig nem ismertem. És egyáltalán nem volt mellékes a jelentése, mert ezen kívül mindent értettem: a vonat egy részét le fogják kapcsolni, és akik ide meg ide mennek, azok a vonat "rear" részébe üljenek. Hát meg is kérdeztem rögtön, hogy mit jelent, azt mondták, jó helyen vagyok :) És egyébként a hátsó részét jelenti.

A vonatállomásról szépen hazatekertem, még akkor is nagyon jó idő volt. Komolyan elgondolkoztam, hogy beugrom a pubba, de csomóan ültek kint, kicsit gáz lett volna leparkolni a bringámmal meg a nagy H&M-es szatyorral :) Itthon átmentem Karenékhez megkérdezni, hogy akkor holnap fél 8-e, merthogy kezdődik a suli, ha minden igaz. Yasmini második mondata felém a hogylétemről való érdeklődés után az volt, hogy megvan az időpontja az SDR-re: augusztus vége. Mivel ma voltak vendégeik (a görög lány és a pasija), kaptam kétféle salit meg Vivi által készített dél-afrikai sütit. Szóval megvolt a vacsim is :)

Hazajöttem, skype-oltam Gabival vagy 2,5 órát, aztán felhívtam anyust is. Most háromnegyed 11 van, letusolok és alszom. 

A bejegyzés trackback címe:

https://vikiaupair.blog.hu/api/trackback/id/tr531932910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása