Au-pair vagyok Angliában

Reggel teljesen jól keltem, tusolás, készülődés, és hátomnegyed 9-kor már biciklire is pattantam, és célba vettem North Campet. Éppen időben érkeztem a vonatra, így már nem volt időm jegyet venni. Kétszer kellett átszállnom, és a második vonaton még mindig nem jött kalauz, akitől tudtam volna venni, úgyhogy Slough-ban, amíg vártam a windsori vonatra, megkérdeztem, és elirányítottak egy először tök arrogáns pasihoz. Kérdezte, hogy hogy lehet, hogy North Camptől idáig nem kaptam jegyet?? Hát elmondtam neki, aztán meg tök kedves lett, honnan jöttem, stb. Kérdezte, hogy jól tudja-e, hogy a magyarok már nem olyan jók a fociban, mint anno? :)

Még a vonaton voltam, mikor hívott Gabi, hogy valami van az autópályán és a dugóban ülnek. (Kirstin is jött, a német lány.) Aztán kiderült, hogy hármas karambol volt, ami miatt a fél 11-es érkezésemtől délig kb. egyedül sétálgattam. Felfedeztem a környéket, vettem egy kistáskát a H&M-ben (mást direkt nem is néztem, pedig voltak jó rövidnadrágok:), beugrottam a Waitrose-ba vízért (alig van hűtött), vettem ki pénzt. Mivel elég éhesek voltunk, amint megérkeztek, elmentünk a mekibe. Pont pénteken gondolkoztam el, hogy milyen rég ettem már ezt a fajta egészségtelen kaját...

Innen már a kastélyhoz vezetett az utunk, ahova 16 font volt a belépő... Hát, megkérik az árát, de egyszer ki lehet bírni. Kaptunk nyakba akaszthatós, zsebrádiószerű  valamit, amin különböző kódok megnyomásával hallgathattuk az odavonatkozó részt, de mi Gabival ráuntunk: csúnya volt és kényelmetlen, úgyhogy elég korán le is adtuk :) Sétálgattunk a kertben, majd megnéztük Mária Királyné Babaházát, aztán láttunk régi kéziratokat, vázlatokat, festményeket, gyerekkori fényképeket Erzsébetről a rajzgalériában. (Voltak Da Vinci-vázlatok is.) Ezután szétnéztünk a berendezett, giccses termekben, szobákban, majd kijöttünk. (A Szent György Kápolnába nem mehettünk be.)

A kastély után betértünk egy ajándékboltba, vettem pár apróságot nem aprópénzért... Ezután fagyiztunk, ami amúgy majdnem megüti a horvát fagyi színvonalát, mennyiségben mindenképpen. A fagyival kisétáltunk a Temze partjára... hát, elég mocskos, egyáltalán nem szép. Innen én egyenesen az állomásra mentem, a négyórási vonattal indultam haza.

A vonaton is nagyon meleg volt: tisztára felébredtek bennem a Pestről dögmelegben hering-hazautazós emlékeim... Hiába voltak kinyitva azok a pici ablakok, nem sok levegő volt. Hazatekertem North Campről, kicsit dumcsiztam Pauline-ékkal, megettem a tegnapi tortellini-maradékot, és reméltem, hogy 10-kor már aludni fogok...

...de ma extra"népszerű" voltam skype-on :) Igazából az egész estét végigbeszélgettem, egészen háromnegyed 11-ig... Gabival, Ginával, Kingával, Anikóval és persze anyuskámmal :) Nem írtam sokat, nem részleteztem semmit, mert fáradt vagyok, most fél 12 a következő cél :D

Ja, de annyit még leírok, hogy szépen lepirultam, annyira, de annyira meleg volt :) És olyan jó, én tényleg nem gondoltam volna, hogy ebben az országban lehet ilyen meleg :D

Oh, és majd' elfelejtettem: a képeket már feltettem, mert tudtam, hogy ha ma nem, akkor soha :)

Hát nem mondanám, hogy kipattantam az ágyból háromnegyed 8-kor... maradjunk annyiban, hogy sikerült felkelnem. Tusolás, halk készülődés, reggeli, és indulás.

Annyira örültem, hogy már reggel is meleg volt, így kardigánban pont jó volt. Beértem,  legelőször is kivízkőtelenítettem a vízforralót azzal a porral, amit Karen múltkor nekem adott (nem használtam el, mert az én vízforralóm nem vízköves még, én ugyanis mindig kiöntöm a vizet).

A konyhai akcióm után új feladatot kaptam: az API-e-mailekre válaszolgatni és kinyomtatni őket, 1017 darab e-mail volt, márcuis 31-i a legrégebbi, rengeteg olyan van benne, akik már rég elmentek, és meg sem lett nyitva az e-mail... Visszafele kezdtem, és 7 óra alatt május 13-ig jutottam. Merthogy közben válaszolgattam mindenféle egyéb kérdésekre, amik az API-s e-mail címre jöttek, de persze mindig meg kellett kérdeznem valakit, hogy mit írjak... Ezzel végeztem, illetve csa abbahagytam, mert még mindig rengeteg van... Az utolsó órában ezeket válogattam, foglalási kódokat keresgéltem, stb...

Egyébként jókat dumáltunk a lányokkal napközben. Mondták, hogy bármikor mehetek velük bulizni. Vicces lenne azokkal a lányokkal, akiken minden héten megbotránkozunk...

Alig vártam, hogy 5 óra legyen. Nem vagyok másnapos, de azért annyira nem is vagyok jól, mint múlt héten :) Lejárt a műszak, elindultam, de a Waitrose-nál már meg is álltam: beugrottam egy kis kekszért, úgy megkívántam. És vettem végre füzetet is, majd ha egyszer unatkozok, beleírogatom az irodában eddig felírtakat.

Biciklizés közben beszéltem Ginával egy kicsit. Gondolkodtam, hogy ma is kimenjek-e, de végül úgy döntöttem, hogy "miért ne?". Hazaértem, főztem egy kis tortellinit, megvacsiztam, skype-oltam egy kicsit anyusékkal, aztán tusoltam és már jöttek is értem Gináék, Nikiék kocsijával.

Először benéztünk a közelebbi pubba, hogy ott lehet-e nézni a BL-döntőt, de valószínűleg nem lehetett, így megint a Rose-ban kötöttünk ki. Guinesst ittunk és meccset néztünk, mint a pasik. De nyilván azért, mert egy angol csapat sem volt érdekelt, nem övezte akkora érdeklődés a meccset. No mindegy, én az Internek szurkoltam, és amint az eredmény mutatja, jól végeztem a dolgom :))

Meccs közben/után voltak beszélgetőtársaink, egyszer például egy iszonyatosan durva skót akcentussal próbálta megértetni magát a srác. Ez volt a legdurvább, amit életemben hallottam, tényleg nagyon nehéz volt megérteni. Volt még 3 pasi, akikkel végül kint is dumáltunk a meccs után, katonák vagy mik, de nem éppen korunkbeliek, legalábbis a háromból kettő biztos nem. Megtudtuk, hogy szexi az akcentusunk... "Akartak" magyarul tanulni... A kis pincérfiú is szolgálaton kívül volt ma, de nem beszéltünk sokat. Viszont küldött nekem egy Guinesst, kedves volt tőle :)

Elég fáradt voltam, a lányok pedig ma jódolgukban megégtek egy kicsit a napon, úgyhogy 11-kor haza is jöttünk. Még megírtam ezt a bejegyzést, nem akartam holnap kettőt írni...

Most mindjárt éjfél, tusi és alvás, azt hiszem, nem kell altatni. Valamennyire muszáj kipihennem magam, ha nem akarok holnap mosott ... lenni Windsorban.

Ja, és persze ezúton is nagyon boldog 21. szülinapot kívánok a drága, egyetlen hugicámnak, remélem szép napod volt, és használtad az ajándékot!!! :)

Mivel este már háromnegyed 10-kor lefeküdtem, és csak fél 8-kor keltem, igazán kialudtam magam, nagyon jól esett. Karen ma is mondta, hogy biztos utolért az elmúlt hetek hajtása... valószínűleg igaza van. Natalie is mondta tegnap, hogy "crazy" vagyok :)

Háromnegyed 9 fele mentem át, megreggeliztem, pakolásztam. Hazaért Karen, aztán elment "tusolós" boltba :) Én folytattam a dolgomat, mostam, fürdőszobát takarítottam (eltörtem a kis műanyag WC-tisztítót:), porszívóztam, majd vasaltam.

Még vártam vagy fél órát a fehér mosásra, majd kiteregettem. Közben megjött Lisa, aki már jobban van, valószínűleg "csak" nagyon durva vashiánya volt, ez okozta a többhetes elviselhetetlen fejfájást. Matt is itthon volt már, füvet nyírt, gazolt, szépítgette a kertet egész nap. És hozott nekünk fincsi citromos fánkot :D

Lisa megdicsérte az ezeréves papucsomat, kicsit dumálgattunk, kérdezte, hogy várom-e már a hazalátogatást? :) Ezután fél 1-kor eljöttem, itthon skype-oltam Orsikával, majd egyeztettük az estét Ginával. Közben pakoltam és takarítottam a kis lakásomban.

3-ra visszamentem, beszedegettem a rakat ruhát, elrendeztem őket, aztán haza is értek. Sebastian megint maradt a parkban játszani 4-ig, úgyhogy csak Yasmin volt. Még ki sem szállt, már elkezdett hisztizni, hogy pizzát vagy tésztát akar, nem akar zöldségeket és bárányhusit... holott azok már szinte kész is voltak... Elkezdett Karennel ordibálni, hogy soha nem csinál semmi finomat, utálja a bárányt (amúgy mindig megeszi:), stb...

Én eljöttem a fürdőruháimért, mert abban az egy percben, amíg még nem derült ki számára a vacsora miléte, megkért, hogy ússzak vele. Visszamentem, akkor már a WC-n ment a veszekedés, majd Karen becsukta a szobájába. Úgy volt, hogy Yasmin meg én eszünk rögtön, ahogy hazajönnek, Seb pedig 4 után. Dehát itt látni lehetett, hogy nem fog kijönni a szobájából jó darabig, és jobb is volt ez így mindenkinek... Én elpakolgattam a konyhában, Karen pedig elment Sebért. Végül kint ettem Sebbel, Yasminba pedig apu próbált belelapátolni egy kicsit. És amúgy tökre égetett a nap, nem tudom hány fok volt.

Desszertnek jégkrémet ettünk, addigra kijött Yasmini is, mintha mi se történt volna. Elpakoltam, átöltöztünk fürdőruciba, majd csobbantunk egyet. Sebastiannak mennie kellett teniszre, úgyhogy ő nem sokáig játszott velünk. De jó volt, például röplabdáztunk is. Miután ketten maradtunk, megint dobálnom kellett. De mondtam, hogy nem ingyen: ha úszik két hosszt, eldobom :)

Egyszercsak kijöttünk, megfürdettem, felöltöztettem, és véget is ért a hetem. Még kicsit dumáltunk a konyhában Yasminival meg apuval, aztán fél 7 körül eljöttem. Nem takarítottam le a konyhapultot, mert képzeljétek, háromféle cucc is szennyezi a levegőnket most: van ugye a vulkános cucc, amit már megszoktunk; ma bejött a füstös hamu, mert kigyulladt az erdő nem olyan messze innen (Gináékhoz közelebb); de a legdurvább, ami mindenhova beszáll-rászáll, az a virágpor. Reggel letöröltem a konyhában mindent, ahogy szoktam, az ajtók nyitva voltak, és egy órával később már sárga volt a tenyered, ha végighúztad a pulton a kezed... Állítólag egy-két hétig ilyenkor ez van.

Szóval hazajöttem, blogoltam, hogy ne maradjak el :) Aztán nemsokára megjött Yasmini és Matt, hoztak nekem friss sütit, amit porból kavartak, és hipp-hopp ki is sült.

Skype-olgattam, készülődtem. Volt egy kis kavar, mert Gina apukája elvitte a kocsit, így őket végül Niki anyukája vitte ki a pubba, én pedig gyalog mentem. Hát, nem olyan jó kicsípve végigmenni az úton...pedig nem volt ki semmim :) A pubban borozgattunk, hárítottuk a részeg öregek "támadásait", dumáltam a kispincérrel, majd éjfél körül eltaxiztunk Camberley-be, életem első igazi táncolós angliai bulijába. Retro zenék voltak többségében, úgyhogy igazából én élveztem. Itt is van mindenféle pasi: a nagyon nyomulós, meg olyan is, aki kedvesen felkér, és ha mondod, hogy nem, akkor békén hagy... Negyed három fele jöttünk el, hazataxiztunk, de csak Frimley Green központjáig, mert nagyon pörgött a taxióra... így a pubtól már gyalogoltunk. Valamikor három után feküdtünk le.

Összességében azt kell, hogy mondjam, hogy jó kis este volt :)

Reggel fél 8-ra mentem, Yasmini már felöltözve várt, úsztak apuval. Ezután minden a megszokott rend szerint zajlott. Annyi különbséggel, hogy mikor a gyerekek már kint voltak a kocsinál, beszállásra készen, Bert elindult valahova, és nem nézte, hogy Thula kint van-e, úgyhogy ha én nem kezdek el felé szaladni és nem állítom meg, kiszökik a nagykapun. Hős vagyok, nincs mit tenni :)

Ja, és még reggelikor kérdezték, hogy júli 9-én mikor érkezik a gépem?... mivel azon a héten minden este próbálnak majd Yasmniék a két hétvégi előadásra a színházban, minden estére kerített mellé valakit Karen, csak péntekre nem vállalta egyik lány sem a kettő közül, úgyhogy Gatwickről valószínűleg egyenesen a színházba megyek majd :)

Elmentek, én pedig tettem a szokásosat. Mivel tegnap megcsináltam a portörlést, ma már csak ablak-, tükör- és lépcsőtisztítás volt hátra. Karen hazaért, kicsit dumáltunk, még  felporszívóztam, kiteregettem a kimosott saját ruháimat, na meg Karenékét is persze :) Elég korán eljöttem, így nem kellett rohanva készülődnöm a suliba.

Ma elvileg nagyon napos időnek kellett volna lennie, ehhez képest csak délután bújt elő egy öt percre, de legalább nem volt hideg. Sőt, tudjátok az a nyomi meleg volt (na nem annyira, mint azt otthon megszoktam...), és szerintem emiatt is voltam egész nap olyan, amilyen. Ráadásul a bicikli is rosszalkodott odafelé... A suliban majdnem elaludtam, nem volt levegő, és unalmas volt az óra, ma nem volt semmi érdekes téma.

3-kor találkoztunk a gyerekek sulijánál, Yasmin egész hazáig nyalókáért hisztizett, isteni volt... Itthon ruhákat rendezgettem, uzsis cuccot mosogattam, nagynehezen rávettem Yasmint, hogy menjünk fürdeni. Merthogy ahogy elkészült, indultak Lydia (Lisa lánya) szülinapi bulijára, ma onnan ment a drámára. De még birthday cardot nyomtatott, még ezt meg kell néznem facebookon, stb... Karen közben tök aranyos volt, betett nekem egy pizzát, még extra sajtot is reszelt rá, mivel én nem mentem a szülinapra és nem ettem a hotdogból :) Végeztünk Yasminival, ők elmentek, és én is elvonultam.

Megvacsiztam, skype-oltam Orsival egy kicsit, aztán eltekertem az irodába. Ott volt még Leah és Natalie, Leah-val végre letisztáztuk az eddigi óráimat :) Jegyeket csináltam végig (nagy meglepetésemre a korábbi problémásokat valaki ügyes elintézte már), pont végeztem vele fél 9 utánra. Ma csak eddig voltam, így pont kijött a 3 óra, és Karen felajánlotta, hogy hazahoz, amikor Yasmint hozza a színházból. Úgyhogy ezért eddig voltam ma. Mondta még itthon, hogy ő gondoskodik rólam, vigyáz rám, hogy ne hajtsam túl magam :)

Az irodában jéghideg volt, ment a légkondi, és egy darabig nem tudták kikapcsolni. Tényleg nagyon hideg volt... Ma találkoztam pár fura névvel: élnek még emberek Parkinson vezetéknévvel; Lavina keresztnévvel; és bár ez már régebben volt: találkoztam Dr. House-szal is :))

Végeztem, leballagtam, Karen már jött is értem. Tényleg kivagyok... Kérdezte is Karen, hogy ugye ma nem skype-olok már? De mondtam, hogy tuti, hogy nem... És mutatott az ablakaim felé, hogy "Nem szeretnék fényt látni 10 óra után." :) Hát, erről is biztosítottam, hogy nem fog, mert 10-kor már aludni fogok, mint a bunda. Kb. először, mióta itt vagyok :)

Annak ellenére, hogy ma este nem dolgoztam, még rosszabbul állok a bejegyzéssel, mint általában szoktam: most este háromnegyed 11 van, és még csak most kezdem el...

Reggel fél 9-re mentem, a gyerkőcök már nem  voltak otthon, mert ilyenkor apu viszi őket karatera meg pékségbe. Elkezdtem pakolászni, megreggeliztem közben. Kiteregettem a mosást, amit Karen indított el reggel... de többet nem tudtam mosni, mert elfogyott a mosópor. Pedig a saját ágyneműmet is lehúztam, és a ruháimmal együtt átvittem. Én már péntek óta mondtam, hogy el fog fogyni :) Yasminnal este valahogy szóba került a mosás, és mondtam, hogy elfogyott a mosópor, úgyhogy a ruháim egy részét majd holnap mosom ki. Erre ő, hogy ez milyen "rude" dolog Karentől, hogy nem tudtam reggel kimosni őket :))) Miért nem vett mosóport hamarabb? :) Merthogy éppen tusolt, mikor odaértem, aztán ment is a Tescoba.

A mai plusz a konyhaszekrények külső tisztogatása volt, aztán nagyjából megdörzsölgettem a takarójuk foltjait... és biztos kitaláljátok, hogy mit mostunk ma is???...hát persze, hogy ágyneműt... komolyan kezd már elegem lenni, de csak vége lesz már! Ja, és Yasmini ágyát is lekezeltem, de nem húztam le az ágyneműt... Ezután még megcsináltam a portörlést, hogy ne holnap kelljen, meg közben dumáltam Ginával, mindketten takarítottunk. Még felporszívóztam (Karen amúgy tegnap este kitisztította a kisszőnyegeket a Pauline által bérelt kárpittisztító géppel), aztán szerintem fél 12 fele jöttem el.

Nemsokára meg is jelent Karen egy hatalmas táskával, megjött a kajám a  Tescoból :) Skype-oltam Orsikámmal, átöltöztem, aztán valamikor elkerekeztem a T.K.Maxx-be és az Outfitbe (egyébként nagyon jó idő volt egséz nap, pont alkalmas biciklizésre). Kár volt. Egy kisebb vagyont hagytam ott a két boltban, de van szép bugyim, melltartóm, térdgatyám, playboyos pizsim, nyakláncom, pólóm, ja, és majdnem kihagytam a két legjobbat: 10-10 fontért egy-egy fürdőruha. Az egyikük egy lila kifordítható felsejű Billabong. 10 fontért vétek lett volna otthagyni :)

Mivel Karen korábban mondta, hogy csak 4-re menjek, mert jönnek az NHS-től felmérni Yasmini állapotát, hogy mire van szüksége, mennyi támogatásra, stb. Megnézik, hogy boldogul a WC-n, stb. Tegnap már volt az egyik nő, hogy tudjanak beszélni Yasmin nélkül is. Elmentek, Yasminnak meg kellett mutatnom mindentm amit vettem. Karen is kíváncsian nézelődik ilyenkor, nagyon megdicsérte a fürdőrucikat :) És meglepetésemre addigra ki volt mosva az ágyneműm. Ezután mégis mostam egy adagot a saját ruháimból is.

Megvacsiztunk: pitában currys-szerű marhahusi-darabok, salátalevelekkel, majonézzel.  Matt csinálta, elég fincsi volt. Hát még utána az eper. Gondolom milyen természetes körülmények között nevelkedett, de inkább nem gondolok bele: szép piros és édes volt :)

Vacsi után elpakoltam, ők pedig kimentek az előkertbe, és végre eltemették Shakat, és elültették a kis fát. Alig pár méterre van egyébként Zizzitől, a macskától, akinek szép fejfája is van.

Karen elvitte Sebet teniszre, én pedig ráadtam a fürdőrucit Yasminra. Velem akart úszni, úgyhogy hazaugrottam a cuccomért. Ő akarta kiválasztani a fürdőruhámat, így átvittem a régieket :) Karen is hazaért, én pedig átöltöztem Yasmini szobájában. Biztos emlékeztek, hogy múltkor még mondta, hogy "Remélem nem előttem akarsz öltözni."... Ehhez képest most: "Ez egy lányos dolog Viki, a lányok mindig egymás előtt öltöznek, nem megyek ki." :) Azért el-elfordult, nekem kb. kellemetlenebb volt, mint neki :) Aztán hülyéskedett, hogy "jó cicik, Viki" :)) Megdicsért, hogy csini a régen vett csíkos fürdőruci, majd mentünk fürdeni.

Karen szerintem most először hagyott szinte végig teljesen egyedül Yasminnal (mondjuk ez volt a harmadik alkalom azt hiszem, hogy úsztam velük, és abból egynél Karen is a medencében volt). Úszkáltunk, dobáltam, labdáztunk. 4 hónapos korától hordták babaúszásra, amikor még nem is tudták, hogy CP-je van. Egyszer odaszólt, hogy nézzek oda. Majdnem nem is foglalkoztam vele, mert amit csinált, az a legtermészetesebb dolog számunkra: járt. Gyalogolt a vízben, csak kb. 3 lépést, de sétált. A vízben nincs kerekesszék, járókeret, "standing frame", és egyéb szörnyűségek. Itt csak pehelysúly van, amit elbírnak a gyenge lábai...

Jó sokat voltunk a vízben, a végén Karen kiosztott egy-két utasítást Yasmininak, ne meg megtárgyaltuk, hogy kinek milyen emésztési gondjai voltak/vannak :), majd bevitte Yasminit, megfürdette, aztán mehettem én is. Yasmini már pizsiben fogadott, a hajszárító készen állt. Szárította és fésülte a hajamat, de sokáig azért nem hagytam neki :)

Még dumcsiztunk, megteáztattam, hazavártuk anyut. Tök aranyos volt, mert szó volt róla, hogy utánok tuti nem fogok többet au-pairkedni, bárhova is sodor az élet. És kérdezte, hogy miért, annyira nem jó nekem itt? :) Mondtam, hogy nagyon is jó, úgyhogy már csak ezért sem mennék másik családhoz, valószínűleg nem lenne ilyen jó dolgom sehol, nem kockáztatnám meg :) És mondta, hogy azért is jó, mert van külön házam, és például nem zavarnak a hajszárítóval, ha pihenni szeretnék, és nyugodtan skype-olhatok is, stb. :) Ez még a múltkor volt, hogy valahogy szóba került, hogy hétvégenként megy reggelizni nagyiékhoz. Mikor mondtam, hogy szoktam hallani, mondta, hoy akkor nem kiabál többet, nehogy felébresszen :) olyan aranyos :)

Karen hazaért, így kb. negyed 9-kor eljöttem. Itthon skype-oltam Gabival egy csomót, leegyeztettük a vasárnapi Windsort, majd e-maileztem, most pedig ideje lenne aludni :)

Megint sok vicces beszólás kimaradt, de egyszerűen nem tudok mindent leírni :( Mostmár úgyis tudjátok, hogy egy mesevilágban élek itt! Ha netán valami rossz történne, azt le fogom írni, addig pedig válogatok a jó dolgokból, illetve az agyam automatikusan válogat :)

Ma nehezemre esett felkelni, és mindenki másnak is. Valószínűleg ettől a hülye időtől van mindenki ellustulva. Yasmini is elég morgós volt reggel, de előtte még sírdogált egy kicsit, hogy napok óta fáj a háta reggelente... Aztán a konyhában hozta a formáját, Karent megint kiakasztotta, de nem csodálom. Nagy nehezen elindultak, nagyjából időben.

Én tettem a szokásosat, amibe ugye az ágyneműmosás is beletartozik mostmár, az elmúlt két hétre visszatekintve... Mikor Karen hazajött, egy kicsit dumáltunk Yasminiról, meg arról, hogy Matt hogyan vélekedik a türelemről... Én mondtam Karennek, hogy így is csodálom, hogy ennyi türelme van hozzá, és nem csoda, ha néha elszakad a cérna. És tényleg így gondolom... én szerencsére nagyon keveset "kapok", így legalább tudnak edződni az idegeim :)

Gina hívott, hogy tudnánk-e hamarabb menni, mert cipőt akar nézni. Szóval gyors kivasaltam, majd 11-kor indultunk Camberley-be. Nézelődtünk, vettünk is egy-egy kiscipőt a Nextben. A suliban megkérdeztem Mike-ot, a tanárt Ibizaról és Mallorcaról, mert aktuális témánk volt ma: de igazából nem tudott más magyarázatot adni, minthogy így egyszerűbb...

Suli után Gina hazahozott, és feljött még egy kicsit. 3 után átmentem, elrendezgettem a ruhákat, amik ugye mint általában, most sem jöttek ki maguktól a mosógépből :) Hazajöttek, de csak Yasmini meg Karen. Ja, és Matt addigra már ásott az előkertben. Tök durva, hogy tiszta köves az egész talaj, eléggé szenvedett vele, és szerinte a fű is emiatt nem nő. Valami kis fát akarnak ültetni, és Shakat is eltemetik végre.

Yasmini amúgy ma délután is, mint már néhányszor azzal játszott, hogy a szemetet, most éppen csokipapírt (nekem is hoztak egy falatnyi Nestlé! Aerot) csak úgy eldobja, és amikor látja, hogy ennek én annyira nem örülök, hozzáteszi, hogy csak viccel. A nem vicces ebben az, hogy nem tudja felszedni a földről, amit eldob. És ma én sem tettem. Azért tényleg van egy-két dolog, amiben a szék nem akadályozná, mégsem teszi, vagy mégis teszi...

Karen otthon volt egy kicsit, aztán visszament Sebért, otthagyta játszani a parkban. Addig mi Yasminival skype-oltunk Orsival meg anyáékkal, megcsináltam a vacsit (csirkehusi, krumplis gofri és borsó nekem:), Yasmini hisztizett előtte is, sült krumplit akart. Nyitogatta a mélyhűtőt, aztán mikor már harmadszorra akarta ugyanazt a fiókot megnézni, kicsit arrébbtoltam, de tényleg finoman. Na errre, kiakadt egy kcisit, hogy ne csináljak ilyet. Tartott kb. fél percig, aztán bocsánatot kért... A kaja elkészült, éppen ettünk, amikor hazajöttek. Sebastiannak külön menü volt, ő kagylót kapott. Hát, még mindig nem ugrálok érte, megkóstoltam újra...

Közben ment a "vita" hugicámmal, hogy mikor nyissa ki az ajándékot, ami már ott volt, a szülinapja viszont csak szombaton lesz. A problémát az okozta, hogy én mindenképpen szerettem volna, ha skype-on láthatom, hogy hogy reagál, anyáék is ott akartak lenni, na meg persze Yasmini, és akkor már Seb is... Úgyhogy hosszas szervezkedés után az lett a vége, hogy ma délután kapta meg. Az elkövetkezendő napokban nem tudtuk volna összeegyeztetni...

Anyust gyorsan elugrasztottuk mamához, merthogy ott raktározódott az ajcsi, amit amúgy kedden adtam fel, és pénteken már oda is ért! Mindenkit bevártunk, Yasminit is a wc-ről, és kinyitotta. Nagyon örült neki, legalábbis úgy látszott :) Odaadtam neki az alig használt fényképezőmet, valamint lapot, nyakláncot rejtett még a csomag. És egy meglepi-video is volt a fényképezőn, még egy hete reggel Karennel és a gyerekekkel felénekeltük a happy birthdayt, amit ide nem tudok felrakni, mert elfelejtettem lementeni a memóriakártyáról.

Kicsit azért elpityeredtünk, Yasmini pedig rögtön elkezdett aggódni, hogy mi a bajom :) Jól vagy, biztos jól vagy? :) Ők kimentek úszkálni, Karen mondta, hogy még dumáljak nyugodtan egy kicsit. Bejöttek, hajmosás, öltözés... Yasmini még akkor is mondta, hogy úgy aggódott értem, és úgy megijedt a könnycseppeimtől :)

Elrendeztem "a tiszta" Yasminit, közben bescanneltem Karenék útleveleit, el kell küldeni a leendő szállásadónknak. Szerintem próbálkozott Karen napközben, mert el volt már pakolva a scannerről, de mikor megkérdeztem, azt mondta, hogy nem is próbálta, engem várt :) Ezután el is jöttem. A kertben még dumáltam Mattel a munkáról, aztán összekaptam magam kevesebb, mint 10 perc alatt, és már bringáztam is az irodába.

Nem volt ott senki a lányok közül, de Leah leírta, hogy mit csináljak. API-t válogattam és töltöttem fel, majd aktákat válogattam. 10-kor végeztem, hazatekertem. Sokszor ilyenkor úgy érzem, hogy több energiám van, mint mikor délután tekerek haza, de lehet, hogy csak a sötétség miatt van... gyorsabban megyek :)

Hazaértem, neteztem egy kicsit, most megyek tusolni és alszom. Holnap fél 9-re megyek, egy kicsivel több időm lesz aludni.

Még volt egy pár vicces dolog a gyerekekkel kapcsolatban: Sebastian tök aranyos volt, énekelt meg táncolt Orsinak még az ajándékátadás előtt valamikor :) Aztán (vagy előtte, már nem tudom:), amikor Orsika hallhatóan ingerült volt már, mert nem találtuk a megfelelő időpontot, Seb megkérdezte, hogy most az "f-word"-öt mondja? :) Hozzátette, hogy kellene egy magyar-angol szótár :)) Yasmin pedig egyem meg állandóan úgy magyaráz anyáéknak, bele a kamerába, mintha értenék, hogy mit mond :) Olyan aranyos :D Na meg olyankor is szeretget egy kicsit általában, meg ma pl. "élő adásban" eltörte az egyetlen kis fekete otthonról hozott kiscsatomat. De kaptam helyette másikat, vacsi közben elment érte a szobájába, ilyenkor azért megmutatja, hogy bizonyos esetekben "ki tudja ő magát szolgálni", ha akarja...

Elég gyorsan kiugrottam az ágyból, még tornáztam is kicsit. Átmentem, kivittem a kukákat - először a rosszat persze, de így legalább találkoztam a "milkmannel":) Karen csodálkozott, hogy nincs semmi bajom, és a nap folyamán kiderült, hogy senkinek nincs semmi baja :)

Hát, a mosatlan akkora halmokban állt, mint talán még soha. Még így is, hogy Karen még tegnap este telepakolta a mosogatógépet egyszer... És ez természetesen mind rám maradt, jól elvoltam vele :) Közben persze ment a szokásos is: öltöztetés, reggeli, wc, kicuccolás a kocsiba... Mielőtt elmentek, Carolie lejött pizsiben elköszönni a gyerekektől. Nekem olyan furi volt: egy szolíd puszi és ennyi, Sebastiantól még annyi se. Pedig nagyon szeretik. Mondjuk Seb szerintem engem sem puszilna meg még egy pár évig, most még "embarrassing" :)  Talán majd 10 év múlva :) Vagy talán azért van, mert egyikőjük sem emlékezhet igazából azokra időkre, amikor náluk lakott, azóta évente egyszer találkoztak, az azért nem túl sok...  Na mindegy is, csak nekem furi volt. Majd megnézem, hogy Saniat hogy fogadják, ő 2 éve volt, nem olyan régen...

Elmentek, én folytattam a romok eltakarítását, mostam (megint egész nap), fürdőszobát takarítottam. Pont elkezdtem porszívózni, mikor lejött Carolie. Csináltam neki teát, aztán folytattam a dolgomat. Utána felmostam, rendezgettem a ruhákat, majd hazaért Karen (megint Lisat vitte orvoshoz), és dumáltunk még egy kicsit négyen, merthogy addigra Carolie barátja is feléledt. Hoztak ajándékba nagy tefalos elektromos crepes-sütőt (olyan, mint a palacsinta, csak vastagabb), Karen keverte ki a tésztáját. Ki is nevettem, hogy le kellene fényképezni, ahogy ilyet csinál, 4 hónap alatt ez volt az első alkalom, hogy ilyen tevékenység közben láthattam :)

Én elvonultam, ők pedig elmentek sétálni. Orsival skype-oltam végig... 3-kor visszamentem, és már nem voltak ott, pedig el akartam azért köszönni tőlük... De Matt hamarabb vitte ki őket az újabb hamufelhős balhé miatt. Reggel még az sem volt biztos, hogy mehetnek ma, mert le voltak zárva a repterek.

Hazaértek a suliból, Yasmini bugyija nedves volt megint, lassan már megszokott dolog. Mondtuk, hogy gyors tusoljon le még vacsi előtt, de nem akart. Kb. ez volt a legdurvább hiszti, amit eddig tőle láttam... szegény Karent szidja állandóan, nem tudom neki hogy van ennyi türelme hozzá, bár sokszor elfogy, ahogy most is...állítólag egész hétvégén ilyen volt Yasmini. Végül anyu győzött, így megvolt a nyugtató tusi, bocsánatkéréssel a végén. A vacsi a tegnapi stroganoff-ragu volt krumplival. Desszertnek pedig crepes :) Karent a gyerkőcök is kiröhögték, mert már előre mentegetőzött, hogy ez az első alkalom, és nem garantálja, hogy sikerülni fog :) De végül többé-kevésbé jó lett :)

(Azt elfelejtettem tegnap írni, hogy volt ám előétel is: szardínia és sonkás-paprikás-sajtos omlett, háromszögre vágva.)

Pauline áthozta a postát: megkaptam az NI-számomat, elég gyors volt. Kíváncsi vagyok, hogy a kártyát mikor kapom meg, bár az nem olyan fontos már ezek után. És kaptam anyustól is egy kis levélkét, köszus! :)

Yasmini megint felhozta a következő sleepovert... mostmár nem az SDR után, hanem a következő szünetben akar jönni, ami mindjárt itt van :)

Még elpakoltam, felhúztam Karenék meg Yasmini ágyneműjét, segítettem egy-két dologban Sebnek a háziírás közben, majd fél 6 előtt nem sokkal eljöttem, így 6-ra már be is értem az irodába. Sarah meg Charis voltak bent. E-maileket küldözgettem (új rendszer van, és elfelejtették mondani, hogy máshogy kell küldeni, de szerencsére az ötödik után feltűnt, hogy valami nem stimmel... aztán Sarah is ugyanezzel küzdött, csak ő rosszabbul járt...neki többet kellett újraküldeni), aztán jegyeket csináltam és API-ztam. Mindig ugyanaz szinte :)

Charis vicces volt, halál komolyan gondolta, hogy kérnem kellene egy autót Mattéktől. Merthogy minden au-pairnek jár autó, és itt Angliában ha valaki 17 éves, rögtön csinálja a jogsit és kap egy autót a feneke alá. Aki nem azzal jár, azt lenézik és kinevetik. Ezt ő mondta így... (De mondtam, hogy így legalább mozgok, ha szinte naponta kénytelen vagyok biciklizni:) Aztán szóba került, hogy Louanne nyaralni van. Kérdeztem, hogy hol? Most leírom, ahogy ejtették, csúnya lesz, de máshogy nem tudom érzékeltetni: ájbi'f'á. Ha hatszor nem kérdeztem vissza, akkor egyszer sem... Gondoltam, hogy nem egy eldugott szigetre ment, csak ismerem már :) Mikor megkértem, hogy mostmár betűzzék el, kiderült, hogy Ibizáról van szó... De hogy miért nem tudják úgy mondani, ha egyszer ugyanúgy írják, mint mindenki más? :) Aztán elmondtam nekik, hogy van egy pár dolog, márkanév, ami valószínűleg csak náluk büszkélkedhet más névvel, és Európa/a világ szinte minden más országában egységes neve van, pl. az Opel, ami náluk Vauxhall; az Elséve, ami náluk Elvive; az Axe, ami náluk Lynx. És még biztos van, de most ennyi jut eszembe. Az Elvive-ről tudtak, de a többiről nem. Ezután mondtam egy pár dolgot, hogy milyen sztereotípiák élnek az angolokról, érdekesnek találták őket, kíváncsiak voltak, hogy mi van még :)) Ők ugye a franciákról szeretnek leginkább "beszélni" :)

8-kor ma is magamra maradtam, aztán 10-kor letettem a tollat. Hazatekertem, blogoltam,  tusoltam, most pedig alszom, már megint majdnem egy óra lett rám.

A vasárnapról valamikor még fogok írni, ha lesz időm, de az nem ma van...