Au-pair vagyok Angliában

11-ig sikerült aludnom, mondhatni rámfért. Reggeli, pakolás, skype-olás, hajmosás volt a program, majd fél 4-kor átmentem Karenékhez.

A barbeque-party elmaradt, mert nem volt valami jó idő, de ennek ellenére kint voltunk. Üzembe helyezték a két nagy melegítőt, így egyáltalán nem volt hideg a tető alatt. Néha rákezdett az eső, de "biztonságban" voltunk :)

Carolie tényleg nagyon jó fej, meg a barátja is. Először csak Karen meg Carolie voltak kint, hárman dumáltunk, a gyerekek pedig pancsoltak a medencében. Aztán elkezdtünk kicuccolni a vacsihoz, majd megérkezett a gombás-hagymás-steakes raguszerűség sült krumplival. Jó sokat ettünk, és közben jókat beszélgettünk. Ott volt Bert meg Pauline is.

Ittunk sört, egyesek bort és whiskey-t is, majd vodkanarancsoztam (Matt másodikra csinált nekem különlegeset:), aztán előkerült a pálinkám, na meg Bert is hozott még mindenfélét, pl. 70%-os valamit (nem absinthe), ami nem is volt olyan erős... Azt hiszem mindent elárul az estéről, hogy negyed 12-kor jöttem el...

Nem megyek bele, hogy milyen témákról beszéltünk, mert rengeteg volt. A lényeg, hogy - ahogy már megszokhattátok - nagyon jó hangulat volt, végig nevetgéltünk szinte, mentek a szívatások, beszólogatások, és amit a legjobban élvezek, hogy nem csak kukaként ülök ilyenkor, hanem én is ki tudom venni a részem :)

Amúgy nagyon értelmes ez a francia lány, és iszonyat jól beszél angolul. Mondjuk 10 éve volt itt majdnem egy évet, aztán nyelvszakra járt, és a munkájában is minden nap használja, szóval gyakorolja rendesen...

Holnap még talán leírok egy-két dolgot, amiről szó volt, de most nincs kedvem., és nem is tudom hirtelen, hogy mit emelnék ki. Tényleg sajnálom, hogy ezek a dolgok nem fognak örökké az emlékeimben maradni, és hogy ti nem hallhatjátok, láthatjátok, tapasztalhatjátok, amit én...

Fél 1 van, ideje mostmár aludni. Mivel Ginával még skype-oltam miután hazaértem, később tudtam elkezdeni a bejegyzést...

A reggeli kelés viszonylag könnyen ment, a kevés alvás és az elfogyasztott bormennyiség ellenére is :) Tusolás, készülődés, reggeli, majd indulás. Bent tök jó napom volt. Azért jobb a szombat, mert ilyenkor jobban tudok beszélgetni, úgy értem, ilyenkor legalább van kivel :) Egyre többet tudok meg róluk, nekem amúgy nem tűnnek olyan távolságtartónak, mint amiről a sztereotípiák szólnak...

Jegyeket csináltam, aztán befizetéseket rögzítettem, majd egyenlegeket hoztam nullára, aztán API-ztam kicsit, és végül újra befizetéseket és egyenleget csináltam. Voltak bizonyos napok, amiknek a befizetéseit hétfőig be kell vinni a rendszerbe, úgyhogy ezeket meg kellett csinálni ma. Így 6 után jöttem csak el, mert Kay megkért, hogy ha tudok maradni, akkor segítsek már neki.

Szerencsére még annyira sem vagyok másnapos, mint a múltkor. Még tornáztam is, mikor hazaértem :) És elég gyorsan telt a nap, jó, hogy újra csinálhattam olyat, ahol jobban kell figyelni, így nem volt olyan monoton az egész.

Hazaérve megvacsiztam, beszéltem anyuskámékkal egy kicsit, tusoltam, behoztam a blog-elmaradást. Elkészültem, aztán 10 után jött értem Gina és Niki, és elmentünk a pubba (Niki tegnap sittelt, aért nem tudottt jönni). Tök jó idő volt kint, úgyhogy kiültünk egy üveg borral, Niki pedig a narancslevével. Akkor láttam meg Sarah-t, aki mondta ma az irodában, hogy lehet, hogy este találkozunk, oda is integetett rögtön. Bent aztán bemutatta a barátját meg annak egy haverját, csevegtünk kicsit, mondta, hogy majd valamikor el kell mennünk együtt valahova :) Elég jó kedve volt, azt meg kell hagyni :)

Még kicsit dumálgattunk, elmentünk a pizzériába (ami amúgy kb. 10 méterre van:), aztán hazahozott Niki. Már egy előtt itthon voltam, de még megnéztem a Megasztáros videokat, blogoltam, és megint mindjárt fél 3 van... De nem baj, holnap legalább aludhatok sokáig, már ha Berti is úgy akarja :)

Nem mondhatni, hogy könnyen keltem reggel... A készülődés rendben ment, kivéve, hogy Yasmin már 2 napja várta, hogy Karen előkerítse a fésűjét, amit valahova elrakott... Gondolhatjátok... Sebastian tök aranyos volt, ő arra várt, hogy Carolie felébredjen, de hiába sajnos... pedig szépen megfésülködött, még parfümmel is befújta magát.

Elmentek, aztán nemsokára lejött Carolie, a francia lány. Ha valaki franciás olvas, nyugodtan kijavíthat, ha nem így írják :), mert nem tudom, hogy betűzik :)  Ha valaki nem emlékezne, ő volt 10 évvel ezelőtt a legelső au-pairjük, most 28 éves. Tegnap éjfél előtt értek ide, úgyhogy a gyerekekkel még nem találkoztak. Mivel Karen és Matt sem voltak már otthon, én fogadtam a lépcsőnél, bemutatkoztunk, dumáltunk picit, főztem neki egy teát. Aztán megjött Karen, majd a lány barátja is letámolygott. Megreggeliztettük őket, aztán Karen kivitte őket az állomásra, mentek Londonba.

Én pakoltam, fürdőszobát takarítottam, vasaltam, és a fésűt Karen "látomásai" ellenére sem találtam. Ugyanis lelki szemeivel látta, hogy megtalálom, és majd hívom :) Annyira belejöttem, hogy aztán a reggel kimosott saját ruháimat is kivasaltam, addigra megszáradtak kint. Közben főztem egy kis borsófőzeléket magamnak, meg átugrottam kiporszívózni a kis lakásomat. Aztán már Karen is hazaért (a kórházban volt Lisaval, valami miatt iszonyatos fejfájása van hetek óta), még dumáltunk kicsit, aztán eljöttem kb. 1-kor.

Mondta például, hogy Yasmininak 2 éves korában megműtötték a szemeit, mert annyira nagyon kancsal volt szegény, úgyhogy nagyjából helyrerakták egy többórás műtéttel... Azt is mondta, hogy Matt mondta neki, hogy biztos bunkónak néztem, amiért nem  köszönt be nekem elmenőben az irodából. Biztos beszéltek róla, hogy ki mikor hol volt, és Matt azt hitte ezek szerint, hogy hamarabb mentem dolgozni, és már ott voltam, mikor ő eljött, de nem :)

Itthon skype-oltam Orsival, közben pedig takarítottam. Leterítettem a frissen mosott fürdőszobaszőnyegeimet :) Hajat mostam, hogy szép legyek estére, aztán 3-ra visszamentem.

A skype-olást folytattam szerencsére, mert vagy már fél 4 is elmúlt, mikor hazajöttek a suliból. Meglett a fésű: Yasmini egyik táskájában volt, amiben a székének az oldaltámláit hordja... Legalább vége van a Mickey Mouse fésű-ügynek :) Karen még fel is hívott délután, hogy nem hozta-e át és hagyta itt Yasmini szerdán, mikor itt volt nálam.

Gyorsan megvacsiztunk: pizza volt salátával. Egy kis Ristorantet sütött Karen, aminek Yasmini már bevágta a negyedét, mire Seb meg én az asztalhoz ültünk :) Úgyhogy én csak egy negyedet ettem belőle, meg persze az egészséges salit :)

Igazából sok mit nem csináltam, még bescanneltem a szállásfoglalós papírokat, mert 9 fontot akartak kérni a faxolásért Karentől... Nagyon hálás volt, megint mondta, hogy mit csinálnának nélkülem, ott kellett lennem az e-mail megírásánál is, meg a csatolásnál, "Don't leave me, Viki!" :) Ja, a faxszal kapcsolatban volt egy vicces. Épp pakoltunk ki a kocsiból, Karen a másik oldalon volt, és mondja, hogy nem sikerült elfaxolni. Nem mondta, hogy mit, csak mutatta, én meg nem láttam ugye oda, úgyhogy visszakérdezgettem, mert sokadjára sem értettem. Valamiért annyira fura volt, hogy ők "feksz"-nek ejtik inkább, és azt hittem, hogy a "fix"-re gondol, hogy valamit nem sikerült megjavíttatnia :) De még nem itt volt a röhögés, hanem akkor, amikor leesett nekem, és elkezdtem úgy mondogatni,  hogy fax, úgy, ahogy mi ejtjük itthon... Hát aki egy kicsit tud angolul, az biztos érti, hogy miért röhögött Karen is meg Matt is egy jó darabig ezután...

Még elrendezgettem a ruhákat meg a mosogatógépet, aztán fél 6 fele eljöttem. Jaj, azt elfelejtettem, hogy kaptam ingyen ruhát, méghozzá Pauline-tól. Karen is mentett magának a kiselejtezettekből meg én is :) Ne féljetek, nem "mamás", mondtam, hogy nagyon divatosan öltözködik :) És fiatalos is, tegnap például dróthálót húztak Karennel, hogy a kutyák ne tudjanak oldalt kiszökni :)

Itthon újra skype-oltam Orsikáékkal, aztán Katáékkal is :) Olyan cuki volt, énekelt is nekem :) és láthattam Kittikét is, akinek ugyanúgy göndörödik már a haja, mint Katának :D A skype-olás után, mikor tusoláshoz készültem, észrevettem, hogy otthagytam a telefonomat Karenéknél. Ők sem vették észre, mert előtte facebookon beszéltem Karennel, és nem mondta, pedig írt nekem sms-t, csak gondolom most nem hallották, hogy ott sípol... Szóval gyors magamra kaptam valamit, átmentem, ott ült mindenki a konyhában. Matt be akart bennünket mutatni, nyilván nem gondolt bele, hogy elég sanszos, hogy reggel találkoztunk :) Mondta Carolie-nak, hogy "Viki megy ki ma este a pubba, mint ahogy te is jártál. És ő is minden héten más pasival jön haza, mint ahogy te is tetted." :) Ezzel el is jöttem :)

Nemsokára megjött Gina, dumálgattunk, megittuk azt a kis rozét, amit még a román csaj kapott, de nem kellett neki. Fél 10 fele elballagtunk a pubba. Borozgattunk, beszélgettünk, egymással és másokkal is :) Ma szabadnapos volt a kicsi pincérfiú. Olyan cuki, tényleg mindig odajön, hogy hogy vagyok, stb. Most hosszabban is dumáltunk, sokmindent elmondott magáról, meg kérdezte, hogy nem kerültem-e még bajba itt a pubban? Mondtam nem, miért? Hát, mert "attractive" vagyok, a pasik pedig részegek :) Aztán elment, és utána is többször odakacsintgatott, meg kérdezte és mutogatta, hogy minden rendben van-e? :) A néger pasi is újta megtalált bennünket, főleg Ginát. Nekem csak annyit mondott, hogy okos vagyok és szép... Biztos sokan vitatkoznának vele erről, és lehet, hogy nem is gondolta komolyan, de akkor is jó ilyeneket hallani :)

Ott voltak a két héttel ezelőtti pasik is, de most nem ültünk oda hozzájuk. Egyszer odajöttek, megkértek bennünket, aztán már nem próbálkoztak többet. 1 körül elindultunk haza, de még beugrottunk a pizzériába. Ott összetalálkoztunk a fiúkkal, kicsit dumáltunk még, aztán hazajöttünk. Fél 3 fele feküdtünk le, jó kis este volt :D

Ma reggel nagyon nehezen keltem, de nem csak én... Karenék is, és nyilván Thula is, mert elviselhetetlenül sírt egész reggel... Öltöztetés, fésű-vita (nnayira jó, hogy van neki vagy 4...), reggeli, majd még egy kis vita. Kicsit felhúzott, mert kereste rajtam az egyik fésűt, ami amúgy Karené, és kedden megkért, hogy vigyem be a kocsiból, egy kék hajráffal együtt. Azt mondta, hogy azóta nem látta. Aztán belekezdtem egy monológba, hogy miért is lehet az, hogy már nincs a fiókjában, és ne állítsa már, hogy én raktam el valahova. Karen aztán mondta, hogy "Igen Viki, így kell ezt intézni. Yasmin, te pedig mit mondasz?? :) Úgyhogy bocsánatot kért, de igazából most nem volt ideges vagy bunkó, csak egyszer kérdezte meg, aztán elkezdtem a mondandómat... Aztán még a WC-n ülve se volt mindegy, hogy milyen fésű van ott. Odavittem, amit kért, "Hát, nem is ezt akarom inkább...". "De ezt akarod!" Ilyenekért nincs idő rohangálni reggelente, na meg kedvem sincs...

Elmentek, Thula tovább sírt... Komolyan megőrjít, elviselhetetlen, már Sebastian is megelégelte reggel. Pakolásztam, porszívóztam, mostam, ágyneműt is. Még mindig utálom... Karen hazaért a kutyasétáltatásból, aztán még dumáltunk kicsit, és eljöttem. (Más dolgom nem volt, mivel tegnap megcsináltam mindent.) Mesélt az anyukájával való viharos kapcsolatáról, meg mondta, hogy fél, hogy Seb "rossz" lesz, ha felnő, mert most túl jó gyerek :)

Ja, és a nagykövetség is "válaszolt" a reggeli e-mailemre: belinkelték ezt. Hát, mást is kérdeztem, de nem gond...

Elvonultam, összeszedtem magam, aztán eltekertem Camberley-be, hogy a suli előtt még nézelődjek és vegyek egy-két apróságot, úgy mint hajgumit, körömlakkot, nyakláncot, füzetet, ilyesmiket. Na ebből az lett, hogy sikerült nagyon akciós és nagyon szép pulcsit vennem az ESPRITben, aztán a Primarkban is ott hagytam egy kis pénzt: itthoni, egyszerű pólókat vettem főleg, meg hajgumikat, csatot. Igazából már sietnem kellett volna, de mikor elsiettem a parfümös üzlet mellett, megláttam, hogy a 100ml-es DKNY Be Delicious Red EDP le van értékelve...nagyon le van értékelve... És eddig ugyebár a zöldért voltam oda (de csak "plátói" volt a szerelem sajnos), ám mikor múltkor megszaglásztam a pirosat, elbizonytalanodtam, hogy melyik a jobb. Tehát most eldőlt a kérdés :) Akartam amúgy parfümöt venni, bár a reptéren, dehát ha már így kiszúrtam a kirakatban... :)

A parfüm miatt kb. két perccel később értem be órára. A suliban nem volt semmi extra ma sem. Hazafelé még beugrottam a bankba, aztán a sulinál találkoztam a többiekkel. Itthon szinte rögtön vacsiztunk is: paradicsomos tészta és fincsi "mindent-bele" saláta volt a menü. Karen elvitte Sebet hobbiteniszre, Yasmini elvonult a szobájába, én pedig elpakoltam, majd felhúztam Karenék ágyneműjét. Azt hiszem itt még senki nem húzott fel annyira, mint Thula most. Igazából nem is idegesítettem fel magam igazán, mióta itt vagyok. De ma legszívesebben "bántalmaztam" volna Thulat. Az ok: mikor húztam fel Karenék lepedőjét, felugrott az ágy egy olyan részére, ahol még nem volt lepedő (nem azért, mintha az jobb lett volna, mint a lepedős rész). Szóval felugrott, letette a fenekét, én pedig próbáltam leimádkozni, aztán leterelgetni...végül lejött, de persze a matrachuzaton szép kis nyomot hagyott... Olyan rossz, amikor a héten kb. harmadszorra mostuk ki teljesen az ágyneműt (de ha gépben mosva nem is volt, a foltokat mindenképpen tisztogattam), és jön a kutya, aki egy pillanat alatt képes tönkretenni mindent, hogy utána újból kezdhesd az egészet... Ezután ráadásul rosszul kezdtem el felhúzni a paplant... na jó, erről már nem Thula tehet :)

Megfürdettem Yasminit, megmostam a haját is. Nem akarta, de mondtam, hogy a francia lány tiszteletére mégiscsak meg kellene. Felöltöttük rá a színházas cuccot, aztán át kellett nézni, hogy miket vettem. Adtam neki pár vékony hajgumit, amik az én hajamat nem tartják meg, meg csatot is. Ki akart mindent bontogatni, kipróbálni, legalább elvolt vele egy darabig.

Közben Karen és Seb is hazaértek, kicsit még dumáltunk, segítettem számítógép-ügyben anyunak (néha szakembernek érzem magam közöttük, gondolhatjátok akkor... :) Hazaugrottam, elkészültem és visszamentem, majd indultunk. Először kidobtuk a színháznál Yasmint, aztán Karen kidobott engem az irodánál. Mondta a kocsiban, hogy Seb már eldöntötte, hogy egyszer a távoli jövőben majd Yasmin fog Berték felében lakni, Karenék ott, ahol most, ő pedig az én helyemen, így mindenki együtt lehet majd :))

A munka a szokásos volt, e-mailek, API, jegyek. Kb. 8-tól egyedül voltam. 10-kor végeztem, hazabicikliztem, blogoltam, neteztem, belenéztem a szépségkirálynő-választásba is. Tusoltam, most pedig alvás következik. Negyed 2 van, éppen ideje...

Ma reggel 8-ra mentem, ezt választottam tegnap :) Megreggeliztem, aztán elkezdtem pakolászni. Kellemes meglepetés volt, hogy már ment a mosogatógép, a mosógép, nagyjából rendben volt Karenék és Yasmini ágya is.

Pakolásztam, porszívóztam, mostam, foltokat dörzsöltem a tegnapelőtt kimosott ágyneműkből. Utálom, bár Karen szerint már csökken a mennyiség. Megint mondtam, hogy én tuti be se engedném a kutyát a házba... hát régen ő se, mert Dél-Afrikában sem nagyon szokás, de itt más, mostmár ő is megenyhült...

Ezután felmentem Karennek segíteni: pakolászott az emeleten, készülünk a francia csaj és a barátja érkezésére. Nézegettünk régi képeket, meg emlékeket, űjra mesélt az esküvőjükről... hát, Yasmini betegsége ott is "bezavart", így a nagy buli elmaradt, bár erről lehet, hogy múltkor már írtam...

Port töröltem, pókhálóztam (fél a csaj a pókoktól), és porszívóztam ott is. Ja, és iszonyatosan bevágtam a fejem, érzem azért rendesen, még most is... Viszonylag korán végeztem ezzel is, úgyhogy úgy döntöttem, hogy megcsinálom ma a holnapi dolgomat is, így holnap ráérek suli előtt plazazni egy kicsit, bankba menni, ilyesmi.

Portörlés közben képzeljétek felfedeztem egy törött képkeretet, amit NEM ÉN törtem el :) Ki is vettem Karennek (a medencét takarította), mondta, hogy Bert volt, de nem hiszi, hogy feltűnt neki :) Az ablakokat, tükröket is megtisztogattam, elpakoltam a tányérokat, poharakat, ruhákat, aztán fél 1 körül elvonultam.

Itthon e-mailezgettem, blogoltam, skype-oltam pár percet Orsival, aztán hallottam, hogy jöttek a medencés pasik, és visszamentem, ekkor pont 3 óra volt. Valamit bütyköltek, aztán bejelentették, hogy el kell menniük, mostmár jónak kellene, hogy legyen. Mondtam, hogy Karen mindjárt itthon lesz, maradjanak. De nem, menniük kell. Mikor Karen hazaért, rájuk csörgött, hogy azonnal jöjjenek vissza (3 hete vár rájuk), azt sem tudták, hogy igazából mi volt a baja, és persze nem is javították meg... Úgyhogy visszajöttek, és még bütyköltek, és rendeltek is valami alkatrészt, úgyhogy még visszajönnek...

Közben konstatáltam, hogy a ruhák "bejöttek" kintről, ijesztgetett az eső, mondjuk én észre sem vettem itthon. Karen szépen belehajtogatta a kis kosaramba a törülközőimet, a vasalnivalóimat a vasalnivalókhoz, a nedveset meg a szárítóba :)

Yasmini nedves volt, úgyhogy szinte rögtön mentünk tusolni. És szomorú is, mert Shania nem akar a legjobb barátja lenni... Aztán vacsi (lazac zöldségekkel), majd pakolás következett. 5 körül aztán átjött hozzám, Seb pedig teniszre ment. Hoztunk kekszet, forrócsokiztunk, wc-zett, ki lehet találni, hogy mi volt... :) A varázserejű lakásom... :D Egy nagyon picit skype-oltunk anyáékkal, megszeretgetett, újságolta, hogy "Viki jön velünk Amerikába, nagyon jó lesz!" :) ...hát az majd elválik, hogy mennyire lesz jó szegénykémnek...

Fél 7 fele visszamentünk, Karen szinte rögtön el is kezdett vele tornázni. Muszáj csinálni a gyakorlatokat a könyvből. Aztán hazaért Matt, majd jött egy üzlettársa, és miután ő elment, Karen is és én is magára hagytuk apucit és kislányát. Yasmini esti szokásához híven megszeretgetett, megköszönte a segítségemet és "szerelmet vallott" :)

Itthon skype-oltam anyáékkal egy kicsit, e-maileztem, neteztem, majd Gabival is skype-oltam egy csomót. Már jó régen nem tudtunk beszélni, szegénynek egyre bunkóbb a családja... Megállapodtunk, hogy majd nem Londonba, hanem Windsorba megyünk.

Most még tusolok gyorsan, aztán alvás.

Reggel minden a szokásos rutin szerint zajlott, és ma nem volt semmiféle kiabálás és veszekedés. Ennek oka az is szerintem, hogy croissant volt reggelire, amit Yasmin nagyon szeret :) Volt egy vicces az asztalnál: valahogy szóba került a szexuális felvilágosítás, mert júniusban lesz Sebastianéknak (9 évesek!), és Yasminnak is volt tavaly. Azt tudni kell, hogy tusolás után Karen azt mondja Yasminnak, hogy "Dry your crucials!" - kb. annyit tesz, hogy törölje meg a fontos részeket. Yasmini pedig tavaly azzal jött haza a felvilágosításról, hogy "Anya, az nem is "crucials", hanem vagina!" :)) Még továbbment a téma, de azt már nem részletezem.

Elmentek, én pakoltam, kimostam Seb ágyneműjét, meg egy adag ruhát, porszívóztam, aztán pedig vasaltam, közben telefonáltam Ginával. Tegnap este is felhívott az irodában, legalább járhatott a szám egy kicsit magyarul is, úgyse érti senki, hogy mit beszélek.

Ma Karen is sokmindent csinált: pl. kirakta az ágyneműt száradni (a többi ruhát nem vitte ki:), és kimosta a kádban kézzel Seb paplanját, nem akarjátok tudni, hogy nézett ki... Aztán ketten kivittük, szerinte megszárad estig, szerintem esetleg holnap estig...

Írt ma a francia csaj, hogy reméli, hogy tudnak jönni csütörtökön, mert ma lezárták a repterüket Franciaországban... Kérdeztem, hogy milyen gyakran találkoznak, mondta, hogy minden évben szinte, de most is pl. vagy fél éve nem is váltottak e-mailt se... Mondja Karen, hogy "Dehát tudják, hogy milyen vagyok az ilyen dolgokban..." :)

Fél 12-kor eljöttem, elkészültem, majd délben elindultunk Wokingba. Tök hamar odaértünk, úgyhogy még elszaladtunk a postára :) Igen, a postára, úgyhogy mostmár egy hangot sem akarok hallani, drága hugicám! :) Szépen visszabattyogtunk a Job Centre-be, ahova egyre volt időpontom, de már hamarabb behívtak. Mikor megláttuk a nőt, kicsit megijedtünk, elég morcinak tűnt, de aztán nem kérdezett szinte semmit. Se munkaórákat, se fizetést, semmit... valószínűleg Karen miatt is volt, mármint hogy ott volt velem az, akinél lakom, és végig jártatta a száját :) A néni is viccelődött, dicsérte az angolomat, mondta, hogy tudja, hogy mennyi felesleges dolog van a listán, de igazából csak az útlevelemre van szüksége (tényleg nem kért el semmi mást, a személyimet se). Karen már eljátszotta ezt pár lánnyal, de ez volt eddig a leggyorsabb, azt mondta. Mondjuk a bank is nekem ment a legkönnyebben...eleinte legalábbis úgy tűnt...:) És tényleg gyanúsan könnyen ment... Szóval elvileg 2-4 héten belül megkapom az örök életre szóló NI-számomat, a kártya viszont fél évbe is beletelhet...

Alig 1 után már végeztünk is, rögtön hazafele vettük az irányt. A kocsiban dumáltunk a fizioról is, hogy milyen nehéz itt a környéken jót találni. Karen nem akarja, hogy "soft" angolok foglalkozzanak Yasminnal, mondta, hogy észrevette már, hogy általában jellemző a "tág környékünkről" jövőkre (magyarokra, lengyelekre, stb.), hogy keményen dolgozunk, komolyan vesszük a dolgokat, és ha csinálunk valamit, azt normálisan csináljuk.  És ez ugyanúgy megvan a fizioban is. Vannak ötleteik, nagyon hosszú távra... de addig is kell valami megoldást találni, szeptembertől reggelente is akarja Karen valahova hordani.

Hazaértünk, itthon aztán fel akartam kapcsolni a villanyt, és levágta a biztosítékot, de nem igazán tudtam, hogy hol kell visszakapcsolni. Segítségül hívtam Karent, úgyhogy mostmár tudom, hogy Bert garázsába kell bemennem, ha ez legközelebb előfordul. Bert is kidugta az orrát, poénkodtak, hogy ebbe az országba már mindenkit ilyen könnyen "beengednek", csak úgy osztogatják az NI-számokat :) Ja, és megköszönte nagyapa, hogy tegnap este behoztam a kukájukat, fél 11-kor.

Itthon még pihentem kicsit, aztán 3-ra visszamentem. Skype-olgattam Orsival, pakolgattam a ruhákat. Hazajött Matt, megdicsért, hogy csini vagyok, és megállapodtunk, hogy akkor örüljünk, hogy ilyen könnyen ment az NI, ha már meglesz a szám:) Hazaértek,  megvacsiztunk (canellonit a tegnapi salival,  desszertnek megint eper volt tejszínhabbal), aztán elpakoltam, Karen pedig elvitte Yasmint fiziora. Yasmini amúgy ma is el volt keseredve, mert Shania azt mondta a suliban a tanároknak, hogy Yasmin tegnap "bad" e-mailt írt neki... Pedig Matt írta, és nem volt benne semmi bunkó vagy rossz, inkább az ő - valószínűleg a nővére által írt - üzeneteiről lehetne ezt mondani. Karen ki akarja nyomtatni őket és megmutatni a tanárnak... Yasmin pedig még most is azt mondta, hogy nem akarja Shaniat bajba keverni...

Kb. fél 5-től nem csináltam semmit, Sebastian ugyebár nem igazán igényli, hogy valaki vele legyen :) Úgyhogy volt időm skype-olgatni meg blogolni egy kicsit, amíg haza nem értek a lányok. És próbáltam infot keresni a Home Office regisztrációról, amit állítólag munkába állás után 30 napon belül meg kell tenni, 90 font+illeték befizetésével együtt. A 2004-ben csatlakozott országok lakói közül (Máltán meg Cipruson kívül) mindenkinek kell, és azt hiszem a svájciaknak is. Matt szerint ezzel nem kell majd foglalkozni, de majd rákérdez. Merthogy elvileg ha megjön a számom, felvesz...

Hazaértek, gyors tusolás, hajmosás, öltöztetés. A haját már Karen szárította meg. Közben dumáltunk, mondták, hogy jövő hét utáni hétvégén látogatóba jön Franny és az anyukája. Ennek kapcsán a mami is szóba került... Karen mondta, hogy szerinte elég süket volt, nem hiszi, hogy mindent értett, amit mondtunk... Mondtam, hogy szerintem inkább csak nagyon büdös volt, a hallása nekem jónak tűnt :) Aztán elkezdtek röhögni, meg Matt is kérdezgette, hogy milyen típusú szag volt?...Karen mondja, hogy biztos csak az az idős-illat, de mondtam, hogy nem... tovább nem részletezném... :)

Rohantam is az irodába, majd lefagytam a bicikliről, Karen nagykabátjában... Most először volt olyan szerintem, hogy már egy lélek sem volt az adminon, amikor odaértem. Jegyeket csináltam, aztán e-maileket küldözgettem, majd elpakoltam a szekrénybe a júniusi papírokat, amiket tegnap időrendi sorba rendeztem. Az a pasi, aki a gulyással poénkodott, amikor bemutatkozott a múltkor (nem tudom a nevét:), most is mondta, hogy megy majd Törökországba nyaralni, és fog enni gulyást. Elég furán néztem rá, de mondta, hogy tudja, hogy magyar, de már Törökországban is sok helyen lehet enni. Visszakérdeztem vagy kétszer, hogy Törökország??? És igen, Törökország :) Hát gondolom milyen gulyást adhatnak ott...

10-kor aztán eljöttem, itthon blogoltam, leveleztem, mindjárt tusolok, és alvás.

A mai reggelt "kukázással" kezdtem, mármint csak kivittem őket. Karen (mostmár jobban van, azt mondta, soha többet nem iszik:) szerencsére intézte Yasminit, aki elég nyűgös volt, mert még csak akkor ébredezett. Én rendezkedtem a konyhában, meg tulajdonképpen mindenhol... amikor beszerzem az indulásig/induláshoz szükséges dolgokat, mindig viszek-hozok valamit, amikor járkálok a lakásban, egyszer aztán elfogy a pakolnivaló...

Reggeli előtt Yasmin nagyon izgatott volt, mutatni akart valamit. Nem is volt szabad a gép közelébe mennem :) Ez volt az a nagy dolog: www.yasminsomers.blogspot.com. Azt mondta, hogy szöveget is írt, de valamiért nincs ott :) Nem volt idő reggel ezzel foglalkozni. Kicsit még fociztunk Sebbel, aztán elindultak.

A további program a pakolás, fürdőszobatakarítás, porszívózás és felmosás mellett a mosás, mosás, mosás volt... ágyneműk is persze, mondtam Karennek, hogy azt hiszem, mostmár igazán kezdem utálni az ágyneműmosást. Komolyan, ezeket a hatalmas huzatokat kétnaponta le/felhúzogatni, teregetni, stb... Thulaból a múlt héthez képest ömlik a vér, fantasztikus...én tuti kiraknám a házból legalább erre az egy hétre (állítólag ez a hét lesz durva), de nyilván nem teszik meg. El van torlaszolva Karenék ajtaja, oda talán nem megy be.  Már ha becsukják a fürdőszobaajtót...mert a múlt héten onnan is megette Karen púderecsetét :) Mondta, hogy milyen rossz ez a kutyus... hát ez tény, de azt is mondtam neki, hogy talán nem kellett volna nyitva hagyni a szekrényajtót, és akkor nem veszi ki :)))

Karen közben kutyát sétáltatott, aztán hazajött, dumálgattunk. Mondta, hogy nem fog most új telefont venni, majd csak októberben vesznek cégeseket. Mert iPhonet szeretne, és azt nem kaphat most ingyen ehhez az előfizetéshez, újat kellene kötni, azt meg nem akar. Szóval senki nem kapja meg a mostaniját :)

Kb. fél 12 fele végeztem. Mivel ma végre süt a nap, gondoltam, hogy elbiciklizek a TK Maxx-be, és megnézem, hogy van-e még ilyen felső, de aztán győzött a lustaság. Mivel az egy outlet, nem jellemző, hogy több van valamiből, és 7 font volt, megpróbálom majd megvarrni, jó lesz az nekem :)

Kicsit skype-oltam Orsival, aztán 3 fele visszamentem. Visszahúztam Yasmin ágyneműjét, aztán haza is értek a suliból. Mivel még mindig skype-oltunk, és a konyhában volt a laptop, Karen is beköszönt Orsinak, ismét :) Seb mérges volt anyára, mert elfelejtette az úszós cuccot, emiatt büntetésből ülnie és írnia kellett végig, amíg a többiek úsztak... Nem is nagyon szólt Karenhez, azt is tőlem kérdezte, hogy ehet-e valamit vacsi előtt (persze máskor is megkérdez, de ha ott van Karen, akkor általában tőle kérdezi :). És nekem kellett az asztalhoz hívnom vacsinál, mert anyu kiabálására nem hallgatott :) Aztán azért mondtam, hogy szerintem elég nagy fiú már ahhoz, hogy magának is ellenőrizze, hogy mi kell másnap... Karen teljesen egyetértett, Sebastian már nem annyira :) Ehhez még éppen nem elég idős :))

Ezzel párhuzamosan egy másik dráma is folyt, csak ez az egész délutánt végigkísérte, és vége sem lett addig, amíg eljöttem: Yasmin és Shania között folyik a "harc". Shanianak van barátja, és Yasmin állítólag balhézott valamelyik nap, amiért Shania megígérte neki, hogy játszik vele, ám ehelyett a kissráccal volt... ebből aztán előjöttek egyéb sérelmek,  meg hogy attól még, hogy nem játszanak mindig együtt, lehetnek legjobb barátok, de lehet, hogy mégsem akarnak már legjobb barátok lenni, mert Shania nem tud könnyen megbocsátani, stb. E-mailek, telefonok, sírás, harag.... Karen szerint Yasmin elhallgat bizonyos részleteket :)

A vacsi amúgy sausages, bárányhusi, és sült zöldségek voltak. A sausages-ből mostmár a kicsit sem eszem meg, múltkor úgy elundorodtam tőle... Matt is hazaért utána, csinált finom salit, amiből aztán vittem az irodába, így nem maradtam éhes :) Szerinte ennek kell lennie a 3. kedvencemnek itt :) Mondtam, hogy én minden salit szeretek, amiben nincs oliva- és kapribogyó :) Megbeszéltem velük a heti munkarendemet az irodában, valószínűleg kedd és csütörtök lesz még a szombat mellett.

A dráma közben letusoltam Yasminit, felöltöztettem és eljöttem, persze előtte elrendezgettem a ruhákat a szárítóról, és elpakoltam a konyhában. Fogtam a cuccokat, miket Karentől kaptam ma, többek között egy "kézi meghajtású" gyümölcscentrifugaszerűt, merthogy még régen kértem egy kis műanyag szűrőt, néha azért jól jönne :) És állítólag nem volt egyik Sainsbury's-ben sem, akárhol, akármikor nézte, most ráunt, és vett egy ilyet. Talán még jobb is, mert van kis tálkája is, amibe csöpöghet :)

Fél 7-re mentem ma dolgozni, szinte mindenki korán lelépett. Kaynek segítettem először, megint iratokat rendezgettünk, illetve főleg én, mert megint félig megcsinálta, aztán mondta, hogy mostmár hazamegy, reggel óta itt van, ezt meg ezt így csináld, szia. De közben Leah is adott munkát, e-maileket, amivel aztán meg nem végeztem, dehát majd holnap vagy szerdán. Úgy veszem észre, hogy itt egyébként is minden ráér...

10 után hazatekertem, videokat néztem, blogoltam, most megyek tusolni, aztán alvás.