2010. január 17. -

Angliai au-pair- és irodai munkaélményeimről olvashatsz, kezdetben ékezetek nélkül :) Mindent persze nem tudok leírni, ami velem történik, nem tudom 100%-ig visszaadni, hogy milyen beszélgetéseink vannak, hogy bánnak velem, hogy érzem magam, de próbálom... Leírok sok - talán felesleges - dolgot, és még több fontosat elfelejtek, de az összkép azért remélem megvan :) Ha véletlenül kerültél ide, és fogalmad sincs ki vagyok, irány a "Csak úgy idetévedtél?"... Ha képeket szeretnél nézegetni vagy többet szeretnél megtudni Yasminról, akkor irány a "Képek + Yasmin" :)

Utolsó kommentek

  • MissMarple: Szia Viki, nem folytatod a blogot az új életedde... (2012.02.24. 12:11) Ami eddig kimaradt...
  • Timiaupair: Szijjja! Elkezdtem olvasni a blogodat, nagyon s... (2012.01.08. 10:58) Ami eddig kimaradt...
  • vica0330: A mostani bejegyzésedet olvasva már kicsit nyugo... (2011.12.03. 20:12) A döntés
  • Utolsó 20

Guildfordi parkozás Pelinnel

2010.03.14. 22:33 - vikiaupair

Fél 10-kor keltem ma, el is kezdtem készülődni, közben megreggeliztem, aztán fél 12-kor elindultam. Simán odaértem North Campre, szerencsére nem esett az eső, gyönyörű napos, és viszonylag meleg idő volt ma. Már tegnap is gyanús volt, mikor néztem a menetrendet, hogy miért tart 25 percig a 11-13 perces út? Gondoltam, hogy megint pályamunkák állnak a dolog mögött...és tényleg. Úgyhogy vonatpótló busszal mentem Guildfordba, és mivel vasárnaponként zárva van a jegypénztár, és az automata megint nem működött, mondtam a sofőrnek, hogy nem tudtam jegyet venni, és mondta, hogy Guildfordig OK, pattanjak fel.

Pelin már várt rám, először nézelődtünk mindenféle boltokban, de nem vettem semmit. Mostmár annyira bennem van a "spórolnom kell"-dolog...pedig voltak tök jó kis ruhák 15 fontért...Aztán vettünk szendvicset és narancslevet, kiültünk az egyik gyönyörű parkba, az ezeréves kastély kertjében, sütött ránk a nap, tisztára tavasz-érzetem volt :)

Ezután sétálgattunk a belvárosban, majd beültünk a The White House nevű pubba. Eddig ez tetszett a legjobban az összes közül, ahol eddig voltam: kényelmes kanapék, asztalok, székek, ízléses berendezés, tapéta, tükrök, egyszóval jó érzés volt belépni, és persze ott lenni is :) Ittunk egy lattet és ettünk is egy kis desszertet, én sajttortát banánnal, Pelin gofrit. (A pultos pasi megkérdezte, hogy honnan jöttem.) Itt elüldögéltünk egy jó darabig, majd sétálgattunk a másik parkban is (a pub mögött/mellett van)...nagyon hangulatos, kis tó, mini folyó, kacsák, zöld fű, stb...Visszasétáltunk az állomásra, majd 6 körül felszálltunk ki-ki a vonatra, buszra. Én ma is nagyon jól éreztem magam vele, tényleg nagyon rendes csajnak tűnik, és értelmes is. Ma mondta, hogy ha bármikor akarok  Törökországba, Isztambulba menni, csak szóljak neki, lakhatok nála :)

Visszafele is buszoztam, de nem nyertem semmit azzal, hogy idefele ingyen jöttem (na jó, 5 pennyt). Merthogy itt ugyebár a retúr jegy alig drágább az egyirányúnál, úgyhogy ma 2.65 font helyett 2.60-at költöttem vonatozásra :) Mert Guildfordban már nem mondhattam, hogy nem volt nyitva a pénztár és nem működött az automata. Mondjuk nem kérte senki a jegyet, akár jöhettem volna anélkül is, de túl becsületes vagyok. A buszon indulás előtt elmondta a sofőr, hogy melyik állomásokon áll meg és mikor, majd bekapcsoltatta a biztonsági öveket. Kb. olyan buszok voltak, mint a Szeged-Pest expressz járaton, kényelmes volt. Ja, és meg is számoltak bennünket.

Fél 7 fele megérkeztem North Campre, a szembeszélben hazatekertem, majd skype-oltam egy csomót Icukával végre :) Aztán anyával is, és már fél 10 is lett. Tusoltam, aztán megnéztem az Egyszerűen bonyolult című filmet a moovie.hu-n, nagyon jól szórakoztam rajta :) Rám is fért, holnap indul a hét...

Ja, és azt nagyon bánom, hogy ma itthon felejtettem a fényképezőmet, gyönyörű képeket csinálhattam volna, a busz is szép helyeken keresztül ment Guildfordba. És keskeny utakon, komolyan, bizonyos részeken épphogy a busz elfért, és 2! sávos volt, fel volt festve a vonal!!! Még jó, hogy volt annyi hely az út szélén, hogy a kocsik le tudtak menni...

Szinte ki sem tettem a lábam...

2010.03.13. 20:38 - vikiaupair

Valószínűleg ez az eddigi legrövidebb bejegyzésem :)

Fél 10-kor keltem ki az ágyból, bár 8-tól már többé-kevésbé ébren voltam. Reggeliztem, skype-oltam, netezgettem, egyeztettük a holnapot Pelinnel, a török lánnyal, majd elkezdtem olvasgatni az angol könyvemet, kiírogattam egy csomó kifejezést, átismételtem pár nyelvtani szabályt. Mindig csak elkezdeni nehéz, úgyhogy kb. 6-ig ezzel foglalatoskodtam. Közben azért ettem, időmérőt, győr-meccset néztem fél szemmel mellette, meg este is beszéltem anyáékkal.

Aztán skype-oltam Gabival, szegénynek nagyon rossz hete volt... És 7 után megjött Gina, a magyar lány. Csak sós perecet eszegettünk, teáztunk, beszélgettünk negyed 12-ig, akkor ment haza. Kimentem elé a ház elé és ki is kísértem, mikor elment, ennyit voltam ma kint :)

Én még meg akartam nézni a Hét élet című filmet, de az yv nem akarta...úgyhogy még egy kicsit netezgettem, és 1-kor lefeküdtem.

Vége az esőmentes napoknak

2010.03.12. 19:19 - vikiaupair

Ma már újra Karen vitte Yasmint Oxfordba, Matt pedig szinte rögtön elment, amint odaértem. Seb az ágyában játszott a pingvines játékkal, még jó, hogy hordozható a laptop :) Olyan könnyű vele egyezkedni, többé-kevésbé ma is tartotta magát a "deal"-hez. Reggeli, közben fésülködés (Karen azt mondta, hogy kitüntetés, hogy engedi nekem), uzsicsomagolás, kutyaetetés, útnak indítás 8:20-kor. Ja, volt egy dolog, ami annyira nem volt szimpi, és szóvá is tettem az uraságnak: kezet mosott a konyhában, és miután végzett, törlés helyett elkezdte lecsapkodni a vizet a kezéről, az ablak felé...mondtam, hogy hagyja abba, mit gondol, hogy az magától el fog tűnni? Azt mondja, nem, majd az anyja vagy én letakarítjuk. Aztán mondtam, hogy ő is beszállhat...és hogy ha lehet, ne csináljon nekem plusz munkát! Mondta, hogy jó, bocsi, és OK. Hát majd meglátjuk...

Aztán takarítás, pakolás, porszívózás volt a program; mosás most csodák csodájára nem volt, majd délután... Rendesen kisúroltam a mosogatókat is, rájuk fért már, egészen megújultak :) Ezek után fürdőszobatakarítás, majd vasalás következett. Karen tegnap megmutogatta, hogy hol vannak a felvett műsorok, ha Grace klinikát vagy bármi mást akarok nézni vasalás közben, de inkább Bumerángot hallgattam.

Vasalás után még elpakoltam Yasmin bugyis-zoknis-fürdőruhás fiókjában, aztán 11-kor eljöttem. Feltakarítottam kis otthonomban is, skype-oltam Orsival, pihengettem.

3-ra visszamentem, Matt volt csak otthon, nincs valami jó kedve, nem is nagyon erőltettem a beszélgetést, csak elmondtam, hogy szegény Shaka délelőtt hogy járt: kint esznek mindig, és általában még kint maradnak a kertben egy kicsit kaja után. Ki is néztem egyszer-kétszer, akkor még ott volt az ajtó közelében, Aztán egy kis idő múlva Pauline terelgette az ajtóhoz, szegény Shaka a világát nem tudta, annyira vak már, valószínűleg a másik szemére is, nemcsak a balra, hogy nem talált vissza, már a kert másik végéből szedte össze Pauline. És nyilván jól elfáradt, mert járni is alig tudott. És a szaglása sem jó már, szóval ha nem nyomod bele a szájába - szó szerint! - a kajás edényt, akkor nem veszi észre, nem lát, nem érez.. Próbáltam behívni a nappaliba, nagy nehezen sikerült, de ment mindenfelé közben szegény...

Szóval Matt nagyon lehangolt volt (már 3 napja az kb., tegnap még Karenre is ráförmedt egy kicsit valami miatt, de Karen mondta, hogy ilyenkor nem foglalkozik vele, valakin le kell vezetnie, és inkább rajta, mint a gyerekeken). Sebet hazadobta Karen, és már vitte is Yasmint és Shaniat (a kislány, aki nem hívta meg a bulijába) Camberley-be shoppingolni, így ünneplik Shania szülinapját (Yasmin már adott neki ajándékot múlt pénteken, most csak szórakoznak). Úgyhogy hármasban vacsiztunk, paradicsomszószos-darálthúsos pennét. Annyira nem volt jó, valami nagyon erős sajt volt a tetejére reszelve...Megköszöntem, Matt mondta is, hogy ne köszönjem, "rubbish dinner" volt... Aztán szelt ananászt, és azt ettük desszertnek, sajttal. Nem sok volt már a tányéron, mikor megint elkövettük azt a hibát, hogy mindannyian kimentünk a konyhából, így Thula is részesült a finomságból. Felraktam a mosogató fölé, Matt mondta, hogy jó lesz Karennek :)

Eljöttem 4 körül, aztán visszamentem, mert otthagytam mindent, amit Karen hozott nekem a boltból. Seb kiabált, hogy nézzek oda, milyen ügyes, hogy beteszi a cipőjét a szekrénybe! (Addigra Thula már a nappaliban járt az egyikkel, gondolom ekkor jutott eszébe, hogy akár be is tehetné...én többet nem fogom neki berakni, az biztos :)

Szóval a mai napom sem volt túl megterhelő, csak olyan hülye idő van/volt...megszakadt az esőmentes sorozat, ma hol esett, hol nem, hol sütött a nap, hol nem. Viszont képzeljétek, van 2 kacsa a tóban, egy pasi és egy csaj :) Állítólag néha megjelennek itt, szépek!

Skype-olgattam Katáékkal, a török lánnyal próbálunk szervezni valamit vasárnapra, netezgettem, olvastam, és Karen is hívott, hogy kell-e a csekkem, be akarom-e váltani, ha holnap megyek Camberley-be? De mondtam, hogy nem is biztos, hogy megyek, és, hogy ráér hétfőig is. Biztos unott és szomorú hangom lehetett, mert kérdezte, hogy minden rendben van-e, biztos jól vagyok-e, és a szokásos: ha bármire szükségem van, csak szóljak.

Most negyed 8 van itt, szerintem még skype-olok, esetleg elkezdem nézegetni az angol könyvet, de filmet is akarok nézni :) Nem akartam ma menni sehova, hívott Esme is, meg a "szerdai" német lány, Caro is, de inkább maradok. Ilyen esőben nem szeretnék éjszaka hazabiciklizni, a taxi meg nem két fillér...

Holnap még nem tudom, mikor kelek és mit csinálok. Időjárás- és kedvfüggő, hogy betekerek-e Camberley-be... Este elvileg Ginaval megyünk valahova, és tegnap Tiina is írt, a finn lány, de mondtam, hogy már van programom...

Shaka jobban van = Yasmin is jobban van

2010.03.11. 21:27 - vikiaupair

Ma Matt vitte Yasmint fiziora, úgyhogy reggel nem sok dolgom volt Sebbel, Karen intézett mindent, én csak a pirítóst csináltam meg neki. Elmentek suliba, én csináltam a dolgomat. Megint kimostam Seb ágyneműjét, Shaka reggel azon itta a tejet...Karenék ágya már meg volt csinálva, annyival is kevesebb munkám volt. Hazajött, megköszönte, hogy tegnap olyan szépen elpakoltam a lepedőket, ágyneműhuzatokat... aztán kicsit beszélgettünk az aggódásról, mint Somers-vonás: Pauline pl. nem tudott aludni éjjel Shaka miatt, azt hitte, hogy reggelre meghal; Matt lehangolt már 2 napja; Yasmin pedig...tudjátok... Sebastian és Karen jóval pozitívabban állnak mindenhez, próbálok ebből magamra szedni egy kicsit itt :)

A szokásos után port töröltem, tükröket és kutyás ablakokat tisztítottam, Karen pedig elvitte Thulát sétálni. A napokban is több dolgot megrágott, rosszabb az átlagosnál, mikor Karen sokat nincs itthon, most  talán lenyugszik egy kicsit. Mikor Karen hazaért, lefoglaltuk a repjegyemet haza, elvileg kivisznek majd Lutonra, és ki is jönnek értem Gatwickre, ha jövök vissza. Júni 30-án megyek, és júli 9-én jövök. Így - ha tényleg megyek a következő angol tanfolyamra is - ott tudok lenni az utolsó órán 29-én, visszaérek 10-ére, Yasmin előadására, és nem utolsó sorban otthon leszek anyus szülinapján :) Sűrű lesz a program otthon, az biztos!

11 után befejeztem mindent, a mosógépből átdobtam a ruhákat a szárítóba, aztán eljöttem. Elkészülődtem, eltekertem angolra. Most először kaptunk házit is, de nem bánom, mert így legalább foglalkozom vele... Siettem haza, a sulinál találkoztunk Karennel, úgyhogy megint hazahoztak (így megúszom a dombot a végén, az a legrosszabb rész:), de még útba ejtettünk egy Tescot. Albivel, a kisfiúval, akivel Seb összetűzésbe keveredett a suliban, ma is komoly gondok voltak, tényleg ő a rosszfiú.

Hazaérve beindult az űr-projekt-menedzsment :) kb mindenki ezzel foglalkozott, szerkesztgettünk, Yasmin vagdosott, Karen ragasztott, mégis leadják holnap. Csibeburgert vacsoráztunk sült krumplival, szabadon tenyésztett csirkéből :) Vacsi után még dumálgattunk, projekteztek, én kutyákat etettem, pakolásztam. Megmostam Yasmin haját, megszárítottam, felöltöztettem, ma már sokkal jobb kedve volt, mert Shaka láthatóan sokkal jobban van. Nyilván valamit mégis kapott az állatorvosnál, amitől tegnap annyira belassult, hogy mindenki azt hitte, hogy az az utolsó napja. Yas kérdezte, hogy én is aggódtam-e érte, mert bár nem az én saját kutyám, de nagyon sokat látom, és biztos én is aggódtam...

Karen elvitte Yast a színházba, addig Sebbel maradtam. Hazaért, még beszélgettünk egy kicsit, aztán 7 körül ejöttem, itthon skype-oltam anyáékkal. Aztán negyed 9-re visszamentem, "vigyáztam" Sebre, amíg Karen elment Yasminért (Matt megint Londonban van munkavacsorának mondott bulin). Próbáltunk háttérképet varázsolni a kis Lenovojára a windowsos alap helyett, de nem sikerült. És ne röhögjetek, nem azért, mert bénák vagyunk (persze egy hozzáértő biztos tudná, mi a titok nyitja), hanem egyszerűen vagy nem is jelenik meg opcióként, vagy ha megjelenik, szürke, és nem lehet rákattintani...és ez a Windows 7 amúgy is bonyolultabb, mint amit megszoktunk. A sajátomon be tudtam állítani, akkor is, amikor angol volt, szóval kíváncsi vagyok, hogy mi a megoldás... Bert is próbálta, de ő sem tudta. Seb tök aranyos volt, mindig mondta, hogy ne aggódjak, jó ez így, de azért jó lett volna egy kismajom háttérképnek :)

Háromnegyed 9 körül hazaértek Yasminék, addigra megcsináltam a teáját. (És ma este Seb is teázott, amióta itt vagyok, először!!) Nem is maradtam sokáig, hazajöttem, most letusolok, aztán filmezek szerintem.

Ja, és ez ismét egy törős hét volt...hétfőn fürdőszobatakarítás közben összetörtem egy gyertyatartót, belecsúszott a kádba. Nem volt értékes szerencsére, az "én lakásomban" is van egy ugyanolyan, mondtam, hogy átviszem, ha kell. De észre se vették volna, ha nem mondom... Ma pedig... múlt héten éppen mondtam Karennek, hogy mikor a bejárat melletti radiátor feletti részt törölgetem (ami tulajdonképpen a családi fényképek kirakata), félek, hogy összetörök valamit...Ma eszembe is jutott, mikor ott tartottam, hogy milyen jó, hogy még minden egyben van. Na, annyi kellett...a szélén megindult egy kép, utánakaptam, nem ért földet, de már nem tudtam megakadályozni, hogy az üveg három nagy és néhány apró darabra törjön... Aztán Karen este mondta, hogy ő hogy utálja a csütörtököket, mondtam én is, mert utálok port törölni. Szeretek vasalni, porszívózni, konyhát, fürdőszobát takarítani, még ablakot pucolni is...de port törölni sose szerettem, pakolgatni a dolgokat, túl veszélyes... Csak nevetett, merthogy ő meg a portörlést szereti a legjobban a porszívózás mellett...hát amennyit ő csinálja :)

Szóval most tus, aztán film, és alvás. Vagy csak alvás, tegnap is elaludtam a Született feleségeken...

Szegény Shaka

2010.03.10. 19:58 - vikiaupair

Seb már karate-cuccban fogadott, sok gond nem volt vele, már indultak is. Szeretem, ha senki nincs otthon és tudok haladni a dolgommal :) Megreggeliztem, közben pakolásztam. (az első pirítóst Thula ette meg, nem kellett volna egy percre se a tányéron hagynom felügyelet nélkül...bár először elgondolkodtam, hogy nem én ettem-e meg, de haározottan nem :) Kimostam Yasmin ágyneműjét, majd Karenékét is lecseréltem. Miután végeztem a szokásossal, elpakoltam Karenék "ágyneműs-lepedős" szekrényében...most legalább tudom, mi hol van. Matt hazaugrott Shakaért, elvitte az állatorvoshoz, ott is tartották egy pár órára. Aztán letakarítottam a konyhaszekrényeket kívülről, végül kitakarítottam, majd elpakoltam a nagy kajás-konzerves-fűszeres-mindenes szekrényben... Yasmin ágyneműje időközben megszáradt, azt még felhúztam. Fél 12 fele végeztem, aztán gyorsan elkészültem, és elindultam Camberley-be.

Gyorsabban odaértem, mint gondoltam, beültem a Starbucksba, nemsokára megjött Caro is. Ő Pelin meg Anna után a leganyarosabb külföldi. Volt Írországban is kb. 1 hónapot, de rossz volt a család, így 3 hete áttette a székhelyét a nagyobb szigetre :) Lattet ittam, beszélgettünk, tényleg jobb fej, egy kicsit komolyabb, mint a finn meg a másik német lány.

2-kor már mondjuk indultam is, mert haza akartam érni, mire Karen megy Sebért. De senki nem volt otthon :) Aztán egyszercsak befutott Yas és anya, de kb. fél óráig voltak otthon, mert háromnegyed 4-re mentek fogorvoshoz. Matt is elment valahova, úgyhogy Sebbel ketten maradtunk, de csak játszott ezzel a pingvines játékkal...

Hazaértek, vacsiztunk, aztán oda akartam adni Shakanak a gyógyszert, sajtban, mint mindig...de ki se nyitotta a száját, és a szemét se nagyon tudja nyitva tartani, csak fekszik... felhívták az állatorvost, hogy adott-e neki valamit, amitől ez lehet, de nem. Még nincs meg minden eredmény, de az agyával van baj valószínűleg. Tényleg nagyon rosszul néz ki szerencsétlen. Matten már tegnap reggel is lehetett látni, hogy rosszkedvű, ma pedig még rosszabb hangulatban volt/van. Nem is nagyon beszél, csak üldögél Shaka mellett, ölelgeti, simogatja. Ja, és 2-szer is beszélt a bankkal, tényleg felhívták, és nagyon sajnálják a kellemetlenségeket, minden rendben van/lesz...csak úgy legyen! :)

Yasmin pedig...pénteken kellene leadni az űr-projektet, de Karen mondta, hogy mivel ő mindig kaphat haladékot, ezért ők hétfőn adják le, így hétvégén ráérnek befejezni. Merthogy rengeteget sírt ma is, többet, mint eddig bármikor. Hogy Shaka olyan, mintha az öccse lenne, amióta az eszét tudja, itt van vele, stb...És ő ezt nem éli túl, ha meghal, el kell altatni. Puszilgatott, ölelgetett, orrot fújt, ez ment kb. 5-től fél 7-ig, aztán megnyugodott egy kicsit. Közben sikerült beékelni a tusolást is, aztán kint kellett felöltöztetni, hogy láthassa Shakat. De közben is kétpercenként a nyakamba borult. Annyira sajnáltam szegényt. Matt pedig mondta neki, hogy felnőttként kell viselkednie, nem tudunk semmi konkrétat, ne idegesítse fel magát meg mindenki mást, engem, amíg nem muszáj. Ha majd elalszik/elaltatják, mindenki sírhat, de addig próbáljunk meg nem gondolni rá. (Azért Matt szeme is könnyes volt ám!) Szegény meg csak szipogott, hogy ő próbál nem sírni, és nem akarja, hogy én egy nagyon sírós kislánynak gondoljam, csak...és mindig előjött valamivel Shakaról. Egyszer magukra hagytam őket apuval meg a kutyákkal a nappaliban, és pár perc múva kimászott hozzám a konyhába, hogy velem akar lenni, üljünk le. Mondtam, hogy inkább akkor az ágyába menjünk, "Nekem mindegy, csak te is ott legyél." Úgyhogy leültem mellé, egy kicsit még sírdogált, aztán megnyugodott. Hallgattunk klasszikus zenét, mert Shaka szereti, de nem mindegy, hogy mit, mert van, amitől megijed, úgyhogy azt gyorsan továbbnyomta Yasmin. Tényleg borzasztó egyébként szegény Shakat szenvedni látni...mikor idejöttem (pedig nem volt olyan rég) még jóval életerősebb volt, de az utóbbi egy hétben...

Hazaért Karen (elvitte Sebet teniszre), aztán el is jöttem. Yasminnak már határozottan jobb kedve volt. Karen mondta, hogy mehetek később holnap, de inkább megyek fél 8-ra. Egyrészt suli, másrészt már mondtam Karennek is, hogy jobban szeretek korábban menni, így délután több szabadidőm van.

Ez még tegnap volt, de olyan jól esett:  mikor először jöttem el (a sittelés előtti pihenőmre), Yas kérte (már szinte alvásra készen volt), hogy a vizüket tegyem be a hűtőbe. Mondta, hogy már régen le van rendezve, erre odafordult Karenhez, és mondta, hogy: "She's amazing." kb.=bámulatos :)

Most skype-olok anyáékkal, aztán tusi és alvás.

Azt hiszem tényleg szeretnek/szeretek itt :)

2010.03.09. 23:59 - vikiaupair

Minden rendben ment reggel, Matt korán elment, elvitte a laptopomat. Seb engedte, hogy megfésüljem a haját, és a tusolás miatt sem kellett vele veszekedni, meg amiatt sem, hogy fejezze be a játékot, és menjen fogat mosni, aztán indulás. Annyira aranyos volt, mondta, hogy alig várja, hogy megkapja a saját netbookját, jelszó is lesz majd rajta...aztán mondtam, hogy Karen el tudja venni mindenestől a gépet, jelszó ide vagy oda :) De nem baj, mert majd a takaró alatt játszik :D Mondtam is neki, hogy úgy szeretem, hogy ilyen könnyű vele mindig, egy kicsit mindketten engedünk, és megvan a "deal", persze szigorúról kell kezdenem, hogy aztán nekem is jó legyen a végeredmény :) és ma is rájött, hogy milyen jó dolog is, ha a sulis cipő a helyén van a szekrényben...persze a kabátját tegnap a suliban hagyta...(ilyen egy átlag magyar gyerekkel nehezen fordulhatna elő:)

Negyed 9 után egyedül maradtam, kutyákat etettem, mostam, lecseréltem Seb ágyneműjét. Bumerángot hallgattam, végeztem a dolgomat. A szokásos után vasaltam egy kicsit, igazából egész sokat, és végül 11 után nem sokkal véget ért a délelőttös műszakom.

Hazamentem, ettem egy kicsit, aztán délben jött értem Gina, és mentünk angolra. A mai fő témánk a memória volt, hát...tudjátok, hogy hadilábon állok vele sokszor :) Vicces óra volt, az egyszer biztos! Most nem mentünk kávézni, egyenesen jöttünk haza óra után. Matt épp Yasminnal matekozott, gyorsan átvittem a kis lakásomba a cuccokat, amiket Karen vett nekem a boltban. Megint rengeteg dolgot kaptam, de mostmár tényleg nem sorolom fel :) Aztán visszajöttem, ruhákat pakolásztam, nem akartam őket zavarni. Aztán hazaért Seb és Karen, Seb meglátta a netbookját, és leesett az álla. Tök vicces volt, mert Yasmin már akkor mondta neki, hogy "Menj a pénzedért, és még most add oda apának!", amikor szegény Sebnek még be sem csukódott a szája a meglepetéstől (sokkal későbbre várta). Még nem volt kész a vacsi, úgyhogy egy kicsit játszhatott rajta.

Bárányhusit meg zöldségeket ettünk, egészen kezdem megszokni az itteni kosztot. Desszertnek megint ananász volt sajtszeletekkel, nagy ananász volt a tegnapi... :)

Matt kezembe nyomott egy levelet az HSBC-től. Március 2-i keltezésű, egy rövid levélben közölték, hogy lezárták a számlámat. Először nem is foglalkoztam vele, mert ezt már akkor feladták, és én csütörtökön, 4-én voltam bent, és ugyebár akkor mondták, hogy még épp időben... Ám később észrevettem, hogy mind a nyitó, mind a záró egyenleg mellett "0" szerepel, ami azért érdekes, mert 0-nál azért jóval több fontom volt aznap, azóta pedig még több... Matt rácsodálkozott, hogy nem hívtak péntek óta, majd mondta, hogy ő most azonnal a végére jár a dolognak. fel is hívta őket, valami ritka idióta, nehezen érthető (valószínűleg indiai) pasival hozott össze a sors minket... Megint túlmentünk az ellenőrzésen, de a felhatalmazás-dolog most nem ment olyan egyszerűen: kérdezi tőlem a kedves fiatalember, hogy vállalom-e, hogy ha nem én intézem, hanem Matt, akkor a továbbiakban az HSBC nem vállalja a felelősséget semmiért, ha a számlámmal kapcsolatban bármi probléma felmerül. Mondtam, hogy nem, nem vállalom, vállalja csak az HSBC :), mivel már most számos problémám van, és épp ezért telefonálunk... Aztán Matt bevetette a szokásos agresszív fegyverét, hogy milyen szolgáltatás ez? és társai, úgyhogy végül a pasi kapcsolt egy másik nőt, akitől megtudtuk, hogy már nagyon sok jegyzet szerepel a számlaszámom mellett (ez nem újdonság), és valami miatt most áll az ügy, és mindjárt zárnak (már 5 óra volt majdnem), de holnap mindenképpen felhívják Mattet 9:30-kor. Hát kíváncsi vagyok... Ennyit az HSBC-ről...

Ezután jó sokat beszélgettem Karennel, teáztunk, meg néha arrébb pakoltunk egy-két dolgot a konyhában. Mondta, hogy Yasmin egyáltalán nem szeretett minden au-pairt... de azt is mondta, hogy kezdetben a legtöbbükkel jól kijött :) szóval még lehet, hogy fél év múlva megutál! Karen szerint nagyon jól bánok vele, örül, hogy ilyen jól mennek a dolgok, és szerinte engem végig szeretni fog. Csak vigyázzak, nehogy kialakuljon a "kisujjamat nyújtom, és az egész karom kell"-szitu. Bár szerinte amikor kell, elég szigorú tudok lenni, és egyelőre tudják a gyerekek, hol a határ velem kapcsolatban. (Múltkor is, meg most is mondta, hogy pedig most nehezebb dolgom van, mint eddig bármelyik lánynak.) Szeretnek velem beszélgetni, állítólag Seb is mondta Karennek, hogy "Viki mindig beszél velünk, akkor is, ha csak ketten-hárman vagyunk, és eszünk!" :) Hát igen, miért ne beszélnék?? Az előző lány például állítólag nem nagyon szólt hozzájuk a kötelezőn túl, de róla már azt hiszem írtam korábban. És nem elhanyagolható, hogy Mattnek is szimpi vagyok, volt például egy cseh lány régen, akivel Matt nem szívesen hagyta egyedül a gyerekeket, és akkor is csak akkor, mikor már 2 hónapja itt volt a lány. Karen mondta, hogy ehhez képest nézzem meg magam, még 2 hete se voltam itt, és már babysitteltem.

A dumcsi után befejeztem a konyhát, majd fürödtünk, hajat mostunk Yassal. Megint ezer ölelés, puszi, stb. kíséretében. Próbált viccelődni velem ma is tusolás után még a fürdőben, de most nem jut eszembe, hogy mivel (a memória, ugyebár :), csak azt tudom, hogy nem volt vicces, és ezt szóvá is tettem... Kiültettem a kisfotelba, aztán eléggé hullámzott a hangulata öltöztetés közben, mert Matt épp akkor beszélt az állatorvossal. Megvan a véreredmény, lehet, hogy valami féregszerű van Shaka agyában, kérnek kaki-mintát... Szegény kuty egyáltalán nem lát már a jobb szemére, mostmár egyre több dolognak nekimegy, tényleg rossz ránézni szerencsétlenre. Yasmin pedig teljesen el van keseredve, megint mondta, hogy most minden rosszul alakul az életében, biztos el kell altatni holnap, stb... Elkezdett pityeregni, de Sebbel együtt viszonylag gyorsan megnyugtattuk, miközben anyu és apu friss kutyakaki-keresés-misszión voltak :) ...de nem találtak, és ennek még lesz folytatása :) Yasmint egyébként most is csomószor meg kellett ölelni, mondta, hogy "Ma nem is öleltél meg sokszor, és nem adtam még neked elég puszit."

A hosszú öltöztetés után (Matt megint mondta neki, hogy lehetne kicsit önállóbb, segítsen nekem, meg hogy néha teljesen képes átöltözni egyedül, bugyicsere, minden, beülni a székbe, stb...ha akar...), szóval a hosszú öltöztetés után meg akartam fésülni a vizes haját. Bementem Karenék szobájába a fésűért, Matt épp a netbookon mutogatott valamit Sebnek (akivel előtte volt egy kis nevetgélős harcunk egy csat miatt:), kérdezte, hogy mit akarok azzal a fésűvel? Mondtam, hogy meg szeretném fésülni Yasmin kócos haját... Erre Seb elkezdett rohanni, hogy hadd mondjon valamit Yasminnak még előtte:

"Yas, mondok valamit: engedd Vikinek, ő csinálja a legjobban! (körülnézett, hogy Karen ott van-e) Jobban, mint anya, mert anya nagyon húzza. Persze, Viki is húzza, mert ha kócos a hajunk, húz, de nem annyira, mint anya! És apánál is jobb. Ő csinálja a legjobban az egész házban! Szóval a legjobb, ha Viki csinálja, vagy esetleg te magadnak!" :)

Ezután mondta Karen, hogy pihenjek egy kicsit a babysittelésig, úgyhogy eljöttem, de előtte még biztosítani kellett Yasmint arról, hogy a szünetben nálam aludhat a régi agyán :) Meg kérdezte, hogy akkor megyek-e jövő hét szerdán fiziora, mert tényleg látnom kellene, azt is, hogy milyen borzalmasan néz ki utána :) Mondtam, hogy nem tudom még, erre ő azzal jött, hogy biztos mást akarok csinálni, de ha barátokkal akarok találkozni, akkor tudok, mert egy órára hazaérünk, és háromig még lesz időm, csak menjek el :)

Otthon skype-oltam egy kicsit anyáékkal, de nagyon rossz volt a netem, aztán negyed 8-ra visszajöttem, megköszöntem Mattnek, hogy a computer-man elintézte a laptopot. Átmagyarosította a Windows 7-et, meg rárakott egy-két dolgot. És most folytatódik a kaki-ügy: mivel eddig nem volt "szerencséjük", Matt fogott egy poo-baget (kakiszacskó), és megkért, ha esetleg látom, hogy Shaka megy ki, akkor kövessem...Karen mondta neki, hogy én sose csináltam ilyet, én meg közben, hogy az meleg, és annyira nem akarom fogdosni :) Ja, és azt, hogy ez nincs benne a szerződésemben :D , de ha arról van szó, megcsinálom, nincs abban semmi. Hát ez a beszólás nagyon viccesnek bizonyult, mert ezen röhögtek, amíg el nem mentek. Végül abban egyeztünk meg, hogy valahogy megjelölöm, és majd ők intézik :)

Egyébként vacsizni mentek Dave-vel, Lisaval meg még egy párral. Matt mondta, hogy tuti nem alszanak még, és, hogy biztosan próbálkozni fog Yasmin, de csak fenyegessem meg nyugodtan, hogy hívom aput! :) Hát, kb 2 másodperccel a kulcszörgés után Seb már el is eresztett egy "Hi Viki!"-t, Yas pedig rögtön kiabált, hogy miért van ébren Seb, én erre visszakérdeztem, hogy ő miért van ébren? A válasz: "Mert Sebastian sem alszik még, fogadjunk játszik!". Mondtam, hogy alvás mindkettőnek! Aztán persze jött, hogy pisilni kell, először megint nem hittem neki, egy kicsit erélyesebben szóltam, és mondta, hogy jó, akkor reggelig tartja. Mondtam, hogy tessék mászni, ha tényleg kell. És mászott...visszafele a karomban akart jönni, de mondtam, hogy nem cipelem, másszon csak, levezetés és felvezetés egyben holnapra :) Aztán egyszer még behívott kb egy percre rá, hogy zavarja a tv (sose zavarja), rosszat fog álmodni,. Nem kapcsoltam ki, csak lehalkítottam, ez volt a "deal". Aztán nekem is mondta, hogy "Good night gorgeous, love you!"

Miután őket lerendeztem (Sebbel a "hi viki" után már nem volt baj), még beszéltem anyáékkal, majd Gabival is egy csomót skype-on. Közben olyan háromnegyed 9 fele csörgött az itthoni telefon, amit alapesetben nem szoktam felvenni, de most nem akartam, hogy a gyerekek felébredjenek. Karen apja volt az Dél-Afrikából, de velem kellett beérnie Karen helyett. Aztán 11 körül Yasmin még egyszer behívott, de szerintem nem is volt magánál, csak beljebb kellett nyomni, azt mondta: "Leesek az ágyról."

Holnap amúgy elvileg találkozom egy német (igen, még egy...) lánnyal Camberleyben. Azt hiszem hétfőn írt az aupaires oldalon, hogy szeretne velem összefutni. Miért is ne? Mondtam Karennek, hogy szeretnék akkor hamarabb jönni, hogy odaérjek időben. Neki meg aztán tök mindegy...

Karenék háromnegyed 12-kor jöttek haza, gyors ledaráltam, hogy mi volt. Matt még enni akart, Karen meg mondta, hogy "Vacsiról jöttünk, nem lehetsz éhes!", erre Matt, hogy "Látod Viki, nem engedik, hogy egyek, Karen megtiltotta, úgyhogy akkor nem eszek!":) és még elviccelődtek így egy kicsit, aztán jöttem.

A 3 hetes fizio elkezdődött...és boldog nőnapot nekem! :)

2010.03.08. 20:23 - vikiaupair

Fél 8-ra mentem, mint általában. Iszonyatos kupi fogadott, Seb játszott a gépen, Matt már készülődött. Yasmin állítólag viszonylag jól ébredt, bár egy picit pityergett, mert nagyon fél a lengyel pasitól. Matt mondta is, hogy ez azért van, mert itthon meg a suliban senki nem ilyen szigorú vele, mint a fizios "bácsi". Elfelejtettem átvinni a gépemet, úgyhogy majd holnap vagy szerdán elviszi/elvisszük, hogy a "computer-man" rárakja, ami kell. Matt el is ment, ketten maradtunk a kis angyallal, megreggeliztettem, aztán megcsináltam az uzsiját. Aranyos volt, szerencsére szétnézett és megmondta, hogy mit akar, úgyhogy könnyű dolgom volt. Engedtem még játszani egy kicsit, aztán elküldtem fogat mosni, fésülködni. Yasmin közben felhívott, hogy Seb úszócucca bent van-e a táskájában, mondtam igen (megkérdezte vagy háromszor...), aztán még beszélni akart Sebbel is. Olyan furán beszél a telefonban, sokkal nehezebben lehet érteni, mint bárki mást. Még Seb is mindig visszakérdezett, és mondta neki, hogy beszéljen lasabban és normálisan :)

Sebet átpasszoltam Bertnek, ő vitte suliba. Én pedig nekikezdhettem a helyreállításnak, és persze a mosásnak. Egy adag már kész volt, aztán mostam 2 adagot a sajátjaimból, majd vagy még 4-et az ö ruháikból. Kipakoltam a mosgatógépből, aztán be... Amiért kicsit "mérges" voltam: már szombat este is tök sok szemét volt a szemetesben, de este sötétben meg hidegben már nem akartam vele szenvedni, gondoltam majd vasárnap ők kiviszik. Hát nem...ehelyett beletettek még egy csomót, kb már kifele jött minden, ilyenkor már nagyon nehéz kivenni a zsákot, be se lehet kötni a száját, és beleszorul a szemetesbe...szóval megszenvedtem vele. Mondjuk ma nem ezt a "kukát" vitték el, hanem a szürkét meg a kajásat (azt minden héten ürítik), de azért kivihették volna.

Elpakoltam a konyhában, rendbetettem a szobákat, kitakarítottam a fürdőket, majd felporszívóztam, felmostam. Közben persze mostam, szárítottam, hajtogattam... Fél 12 fele végeztem, aztán még megvártam egy mosást, és beraktam az utolsót. Délben elindultam a postára, hogy feladjam a külképviseleti névjegyzékbe való felvételi kérelmemet, ha nem keveredik el, és odaér 19-ig, akkor megyek szavazni, ha nem, akkor nem :) Nem akartam többet fizetni és ajánlva feladni. Egyébként gyönyörű idő volt, még mindig hideg, de napos!!! Olyan jó, sokkal jobban érzem magam, ha sokat süt a nap! Szóval biciklizni, sétálni tökéletes!

Aztán beugrottam a boltba, megkérdeztem, hogy ha csinálnék flyereket, kirakhatnám-e, és nem. És egyébként ebben a kisboltban nincs is olyan "pakolós" rész, vagy bármi, ahova ki lehetne tenni. Azért megpróbáltam :) Kérdeztem, hogy van-e ötlete, hogy hol lehetne: azt mondta a nő, hogy nem sok helyen engedik ezt meg, és a legtöbb helyen fizetni is kell érte. Amúgy kedves volt, kedvesen elutasító :D Hát majd érdeklődök még...

Végre nem kellett rohannom, úgyhogy hazafele csináltam néhány fényképet, majd valamikor felteszem őket. Hazaérve ettem, majd neteztem, naplót írtam.

Negyed 3 körül átmentem, el akartam rendezni az utolsó mosást-szárítást. Yasminék már otthon voltak, éppen a gravitációról keresgéltek infokat, Yasminnak pénteken kell leadni a projektjét. Tettem-vettem, teázgattunk, beszélgettünk. Yasmin el akart jönni hozzám már megint.  Aztán elmentek Sebért a suliba, Yasmin is menni akart, úgyhogy egyedül voltam egy kicsit. Mikor hazajöttek, Seb odahívott, hogy nézzem meg milyen ügyesen rakja be a cipőjét a szekrénybe :) Mondtam, hogy a következő lépés lehetne, hogy a táskáját nem csak ajtóig viszi, ha egyáltalán kiveszi a kocsiból :) Karen rögtön elkezdte a jacket-potatot, ami itt babos-héjában sült krumplis-sajtos kaja.

Délutánra Shaka borzasztóan nézett ki, nem akarok vészmadárkodni, de már nagyon öreg, féléves volt Yas, mikor hozzájuk került...és hát úgy néz ki, hogy már nem sok van neki hátra. A szemei teljesen véresek lettek délutánra, 5-kor Matt el is vitte az orvoshoz. A múltkorival együtt majdnem 300 font ez a két vizsgálat...most vért is vettek tőle, kapott szemcseppet, de talán valami daganata van, lehetne MRI-t csinálni, de nem érné meg, mert valószínűleg úgysem érdemes műteni. Szegény Yasmin nagyon aggódik érte, már az orvos előtt is sírt, hogy mi van, ha el kell altatni... Karen esküdözött neki, hogy nem. Hát egyelőre nem is, de aztán Matt, mikor hazajött, mondta, hogy ez is benne van a pakliban, ha huzamosabb ideig nem javul, inkább romlik az állapota.

Vacsi után ananász volt a desszert vékonyra szelt sajttal, nagyon finom! Karen mondta, hogy ez régen nagy vendégváró kaja volt, ma már nem jellemző annyira. Kaja közben beszélgettünk lógásról, suliról, gravitációról, az apartheidről, meg arról (ezt már máskor is mondták), hogy Yasmin osztályában van egy magyar kisfiú, azt hiszem már több, mint fél éve jöttek, a kissrác egy szót sem tudott angolul, és Yasmin szerint azóta sem sok ragadt rá. Ezt mondjuk nem tudom hogy lehet megcsinálni egy szerencsétlen gyerekkel, elég nehéz lehet(ett) neki. Bár biztos megvan az oka, hogy miért kellett így csinálni.

Aztán Matt elvitte Sebet teniszre, én pedig Yasmint tusolni, Karen megetette a kutyákat. Yas nagyon fáradt volt már, és azt akarta, hogy toljam, pedig tudja ám magát nyomni...és ha akar, tényleg sokmindent meg tud csinálni, például délután is: Karen nem akarta, hogy ő is menjen vele Sebért, azt nem tudom, hogy Yasnak miért nem volt jó az a pulcsi, ami rajta volt, de nem kért egyikünktől se semmit, egy szó nélkül odament a szekrényéhez, levetette a pulcsit és felvette a másikat :) Szóval nyomnia kellett volna magát, de azt állította, hogy nagyon fáradt...aztán Karen mondta, hogy ha ennyire fáradt, akkor igazán befeküdhet az ágyába fél 7-kor, még olvashat, ha akar (még kora délután nyavalygott, hogy ez nem fair, hogy Seb fél 8-kor ér haza teniszről, neki pedig már aludnia kell)... Kérdezte, hogy melyiket választja, mennyire fáradt?? Yasmin már nagyon sírt, meg kiabált az anyjára, hogy: "Anya, ne kiabálj velem!". Aztán én is mondtam, hogy menjünk, meg hogy igaza van Karennek, szüksége van a pihenésre, stb. Aztán elértünk végre Karenék szobájáig, ott szoktunk vetkőzni. Ott aztán még jobban elkezdett sírni, hogy Karen milyen idegesítő volt egész nap; mindig csak kiabál vele (ezt kétlem); csak az apja meg én értjük meg őt, Karen nem; nem is szereti Karen; stb...aztán mondtam egy csomó okosságot, amitől kicsit megnyugodott. Aztán bejött Shaka, és miatta kezdett el szegény sírni, hogy mi lesz, hogyha el kell altatni, ő nagyon szereti, stb. Aztán bejött Karen megnézni, hogy hogy állunk, Yasmin pedig elhajtotta. Hagyjon minket kettesben, én is képes vagyok megtenni, amit kell, csak menjen, és hagyjon minket békén... Egy kicsit azért ijesztő volt... És csak ölelgetett, puszilgatott, nekem is mindig meg kellett ölelnem és puszilnom, aztán valahogy csak eljutottunk a tus alá. De még akkor is mondta, hogy most minden rosszul alakul az életében...

Egy kicsit, vagyis túlságosan is felfrissült a tusitól, jót tett neki. Felöltöztettem a szobájában, közben kérdezte, hogy ugye itt leszek júliusban. Mondtam, hogy júniusban vagy júliusban megyek haza, a jegyáraktól függ. Merthogy júli 10-11-én lesz az előadásuk, amire csütörtök esténként gyakorolnak, és nagyon szeretné, ha megnézném, és ha én segítenék neki öltözni, stb. Lehetnék pirosba öltözött "carer" :) Mondtam, hogy majd meglátjuk :D Aztán Karen kiment Berttel dumálni, Yasmin pedig kérte, hogy hadd üljön az ölembe. Szóval így beszélgettünk egy csomót, nagyon szeretné, ha valamikor elmennék vele fiziora, mert akkor láthatnám, hogy milyen ügyes és Karennek is lenne kivel beszélgetni :) Mondtam, hogy nem tudom, hogy ez jó ötlet-e, és hogy nekem azért dolgom van itthon, amíg ők távol vannak (takarítás, Seb útnak indítása). Aztán arra jutottunk Karennel, hogy talán jövő hét szerdán elmegyek. Yasmin pedig már mint egy hatalmas hírt közölte ezt Matt-tel, hogy "Viki-viki, a legjobb barátom jön velem fiziora jövő szerdán!!"

A nagy örömködés után még elmentünk WC-re, ott is alakított. Bohóckodott: "Viki, tudtad, hogy jössz velem fiziora jövő hét szerdán?", és ezt megkérdezte tőlem vagy hatszor, meg Karenéktől is..."túlfáradt" szegényke, csak nevetgélni volt már ereje. Meg ilyeneket kérdezett, hogy tudnám-e szeretni, hozzámennék-e feleségül, stb. Meg hogy most azért csinálja ezt, hogy jókedvű maradjak, boldoggá akarja tenni az életemet, arra az esetre, ha valami történne velem :) Aztán Karen rászólt, hogy ezzel azért ne vicceljen, erre Yasmin rögtön: "Ne haragudj, csak vicceltem, nem vagyok rossz, ugye nem vagyok rossz?" Még egy darabig szenvedett a WC-n, aztán búcsút vettünk egymástól. Kért megint puszit meg ölelést (ma is naponta többször, csak úgy, szegényt megviselik ezek a napok), aztán eljöttem, kb. 7 óra volt.

Karennel átbeszéltük a márciust-áprilist, Seb március végén 3napos kirándulásra megy, aztán megkezdődik a 2,5 hetes szünet...hát most én is mondtam, hogy "oh my God!" :) Yasmin kacagott is, hogy készüljek, nagyon jól fogjuk érezni magunkat! Biztos vagyok benne! :)

Most fél 9 van, még válaszolok egy újabb német lánynak, aki találkozni akar velem...aztán lassan letusolok, olvasok vagy filmezek, és alvás.

süti beállítások módosítása